Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Tóth Ágnes A MAGYARORSZÁGI DÉLSZLÁVOK HELYZETE ÉS TÖREKVÉSEI 1945-1948 (Dokumentumok)

demokratikus Magyarországon. Mi nem tűrhetjük, hogy ilyen elemek éljenek közöttünk. Ezért határozottan követeljük, hogy az összes Jugoszláviából megszökött, vagy kiutasított elemeket szedjék össze és vigyék el azokról a vidékekről, ahol délszláv nemzetiségek élnek. II. A délszláv iskolák és kultúrotthonok megnyitásának kérdését illetőleg. A Horthy Magyarországában a nemzetiségi elnyomás egyik legfontosabb eszközei voltak a magyar iskolák a délszláv falvakban, amelyektől az új demokrácia még nem szabadult meg. Az iskolázás ezen igen fájdalmas oldalát illetőleg hivatalos köröktől igen sok ígéretet kaptunk. De az iskolák megnyitása körül nemcsak az alacsonyabb szervek rosszindulatú szabotázsa jutott kifejezésre, hanem az ígéret meghiúsult a Közoktatásügyi Minisztérium részéről is. Már egy esztendeje működnek iskoláink egyes helyeken és fiatal, tapasztalatlan tanítóink tankönyvek nélkül kínlódnak, mert mindmáig a Közoktatásügyi Minisztérium ilyeneket nem készített. Sok helyen nincs iskoláink számára illő és erre a célra megfelelő helyiség, sem szükséges bútorzat ezek számára. Helységeink több mint felének nincsenek még délszláv tanítási nyelvű iskolái, hanem még mindig folyik a szláv népiség elmagyarosítása. Ilyen tarthatatlan állapot és eljárás ellen, még ha a legmagasabb helyről jöjjön is az, tiltakozunk és követeljük: Hogy a legrövidebb időn belül dolgozzák ki és adják ki iskoláink számára az összes szükséges tankönyveket. Hogy azonnal biztosítsanak helyiségeket, melyek egészségileg és kulturálisan megfelelnek tantermeknek és hogy ezeket lássák el szükséges bútorzattal. Továbbá követeljük, hogy már egyszer hagyják abba az elmagyarosítás régi módszerét és hogy rendeletileg biztosítsák a gyermekek anyanyelven való oktatását. T. I., hogy minden helységben, ahol délszlávok laknak, nyittassanak délszláv iskolák, amelyeket a délszlávok gyemekinek kötelező látogatniok. Ugyancsak követeljük, hogy a Közoktatásügyi Minisztérium több figyelmet és gondot szenteljen tanítóink szaknevelésére. Hogy a délszláv nemzetiségek gazdaságilag és kulturálisan fejlődhessenek, hogy kultúr-munkásai részére kul túrotthonai is legyenek. Ezért kérjük, hogy a Miniszterelnökség erre a célra házakat jelöljön ki számunkra, mivel ilyen helyiségek vannak az összes falvakban, ahol délszlávok élnek, még pedig ezek a kitelepített svábok elhagyott házai. III. A szláv nemzetiség képviselőinek kérdését illetőleg, a hatalom szerveiben. A népünkkel elkövetett sok igazságtalanság és szabálytalanság nem történt volna meg, ha a szlávoknak lett volna képviselőjük a hatalmi szervekben. Nyilvánvaló, hogy ha a szlávoknak lettek volna képviselői az önkormányzati testületekben, az állami és közigazgatási gépezetben, akkor nem folyhatott volna büntetlenül a terror és a szláv nemzetiségek elnemzetietlenítése. Hogy helyesen meg lehessen oldani a délszlávok behelyezését az önkormányzati és állami gépezetbe, követeljük, hogy rövid tanfolyamokat indítsanak horvát és magyar nyelven a jegyzői kar kiképzésére úgy, hogy minden helyiségben délszláv tisztviselőink legyenek. Ezért követeljük, hogy mindenütt, ahol a helységben szláv többség van, a jegyző legyen szláv nemzetiségű. A behelyezésnél a M. D. D. Sz-el való összhang szükséges. 22. Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége