Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)
Kocsis Gyula AZ ÉRSEKÚJVÁRI HÍDVÁMJEGYZÉK (Adatok a 16. század végi élőállat kivitelről)
ber—január—február havi csúcsidőszakhoz képest ez jelentős eltérés, értelmezése azonban más adatok hiányában nem lehetséges. A harmincadbevételek összegéről a történeti irodalomban publikált adatsorok lehetővé teszik azt is, hogy a két különböző céllal, de ugyanazon árucikkről készült forrást összevessük. 10 Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a hídvámjegyzékben feljegyzett szarvasmarha mennyiség túlnyomó többsége exportra került, és csak kis hányadát hasznosították a Királyi Magyarország területén, azt gondolom, hogy a közeli harmincad hivatalok elszámolásában is jelentkeznie kell a megismert állattömegnek. Az összevetésre csak a kisebb forgalmú 1586-os esztendőben van módunk. A szarvasmarha és a ló vámtétele 1562-1648 között valószínűleg változatlanul 1 ft 50 dénár volt 11 , ezzel számolva az alábbi mennyiséget kapjuk: L. IV. táblázat. IV. táblázat A KÖZELI HARMINCADOK ÁLLATKIVITELBÖL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEI 1586 fl den db marha vámösszege Szempc 12683 57 8455.3 Nagyszombat 25080 26 16720.1 Galgóc 1176 60 784.4 Őszesen: 38939 143 25959.8 A három közeli harmincad elszámolásából tehát több, mint 8500 állat (8767 marha és ló), a hídon abban az évben megvámolt mennyiség 25%-a „hiányzik". Természetesen nem tudhatjuk, hogy az 1589-ben törlesztett mintegy 15000 ft-nyi harmincad hátralékból (10000 számosállat vámja), mennyi keletkezett 1586-ban, valamint a vámmentesen kihajtott állatok számát sem, mégis figyelemre méltó a két forrás adatai közötti jelentős eltérés, amelynek sokféle oka (a Királyi Magyarország belső fogyasztásától — étkezés, igázás — kezdve a tovább északra irányuló hajtásig) lehet. 3. AZ EXPORTRA TERMELÉS KÖRZETEI A XV-XVII. századi források egybehangzó tanúsága szerint az élőállat kivitel legnagyobb tömegét jelentő szürke magyar marhát az Alföldön állították elő, leginkább az alföldi mezővárosok tágas határában és bérelt 10. Zimányi-Prickler 1974. 106-7. p. 11. Zimányi-Prickler 1974. 96. p.
