Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kőhegyi Mihály — Merk Zsuzsa AZ 1939. ÉVI NÉPÖSSZEÍRÁS CSÁVOLYON

dig a legtöbbjüknél mellékfoglalkozás volt, alapvetően a mezőgazdaság adta megélhetésüket. Házakhoz járó, eszközeiket kis táskában magukkal hordó borbélyok voltak.

43 Kereskedő 21, vendéglős 7 élt a faluban. Közülük az elsőben 2, a másodikban 1 segítő családtag is dolgozott. Egyes foglalkozásoknál a „+"-al jelölt számok az ónállókat jelentik, de a mestert az összeírok náluk nem használták Táblázatunkban nemzetiségi bontásban adtuk meg az iparosok, kereskedők, vendéglősök számát. A község nemzetiségi összetételének vizsgálatakor már említettük, hogy az iparosoknál nagyobb számban megfigyelhető — különösen a segédeknél, tanoncoknál —, hogy többen vallják magyarnak magukat, mint ahányan valójában azok. A nemzetiségiek szerinti foglalkozásmegoszlás ennek megfelelően csak hozzávetőleges képet ad. A faluban 23 évjáradékos, illetve eltartott volt, közülük 18 német. (A 70 évnél idősebbek az összeírás korhatára miatt nem szerepelnek.) A legfiatalabb 49 éves, ekkorra már évjáradékból él. A németek nagy száma a nemzetiségeknek a gazdaságban is jelentkező különböző jogszokásait mutatja. A külön jegyzékben megjelölt szakképzettségű nő mindössze 5 él a községben, ami természetes is, mert az ide tartozó foglalkozások nagyobbik része olyan ipari, gyáripari, ami a faluban nincs. Az összeírási utasítás kimondja, hogy a szakképzettséget akkor is fel kell tüntetni, ha foglalkozásuk nem áll összefüggésben szakképzettségükkel. Ezt a csávolyi összeírok nem mindegyike vette figyelembe, s kétszer csak a háztartásbeli foglalkozást jelölték. Két asszony szakképzettsége postakiadó — foglalkozásuk háztartásbeli —, egyikük férje a postamester. Egy esetben pedig gyógyszerész háztartásbeli alkalmazottját sorolják az összeírandó nők közé, szakképzettségét azonban nem tüntetik fel. Csávoly uralkodó vallása a római katolikus, németeknél, magyaroknál, bunyevácoknál egyaránt. Csak 5 kivétel akad; 3 református, 1 zsidó, 1 görögkeleti, ő orosz anyanyelvű. A reformátusok közül kettő gazdasági cseléd, egyikük tanyán él, a harmadik a község tulajdonában lévő házban lakó kilencgyerekes napszámos — gyerekei a római katolikus feleség vallását követik —, valószínűleg egyikük sem csávolyi születésű. * * * Az 1939-es népösszeírás csávolyi anyaga a részleges összeírás jellegéből adódóan csak töredékes képet adhat bizonyos kérdésekben. Ahol bizonytalanságot éreztünk — elsősorban az anyakönyvi bevallás esetében —, megkérdeztünk néhányat azok közül, akik a faluban élve (kis községről 43. Solymosi János közlése.