Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

ügyvéd lelkész: 18 fő 10 fő 182 fő Ehhez képest a választói névjegyzékben értelmiségi jogalapon felvettek 133 főt. Jóval több mint felük, 73%-uk kívánt tehát véleményt nyilvánítani, a közvéleményre ezáltal is hatást gyakorolni a választás során. Az egyes társadalmi rétegeknek nem változott számottevően a választásokról, s ezzel a társadalmi, gazdasági viszonyokra gyakorolható hatásról alkotott elképzelése. Ezt mutatja az 1848-ban és 1861-ben választói névjegyzékbe felvettek számának összehasonlító táblázata (L. VI. táblázat). VI. táblázat VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉKBE FELVETTEK KÉPESSÉGI ALAP SZERINTI MEGOSZLÁSA Képességi alap 1848 Az összeírtak %-ában 1861 Az összeírtak %-ában Birtok 649 71 647 64 Ipar, kézművesség 146 16 209 21 Gyár 3 Kereskedés 6 13 1 Jövedelem 9 1 6 Értelmiség 91 10 133 14 Régi jog 17 2 Összesen 918 100 1.011 100 Első látásra az olvasható ki a táblázatból, hogy nagyjából azonos számban képviseltették magukat az egyes társadalmi rétegek a két választáson. Megegyezik a birtokkritérium szerint választásra jelentkezettek száma. Ez talán arra utal, hogy a birtokos réteg Kecskeméten meg tudta tartani jövedelmének alapját képező birtokának nagyságát, ha a terhek növekedése kapcsán a szegényedés útjára lépett is. Az ipar, kézművesség alapján összeírtak száma (és százalékos aránya is) nőtt 1861-ben. Nem a számuk nőtt meg az iparosoknak 1848-hoz viszonyítva. Az első választás idején mintegy 1100 iparosmester dolgozott Kecskeméten, 1860-ban pedig — a már említett adatok alapján — 916. Vagyoni helyzetükben sem állt be nagyfokú javulás. Inkább politikai aktivitásuk nőtt meg, s reményük erősödött, hogy a 48-as törvények visszaállításával sorsuk jobb fordulatot vehet. A jövedelmükből (haszonbéres földjük után, vagy tőkepénzükből, illetve árendás házukból) élők nem mutattak nagyobb hajlandóságot a közéletben