Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

mokban kerültek felolvasásra és nyilvános helyeken kifüggesztésre, hanem azokat minden családfőhöz eljuttatták. Kijelentette, hogy a választásra jogosultak összeírását február 27-én berekesztették. Az összeírás eredményeként az I. kerületben 521, a II. kerületben pedig 494 fő jelentkezett képviselőválasztásra, összesen 1015 fő. Nagyon kevesen íratták fel magukat a névjegyzékekbe. 1850-ben a népösszeírás szerint 36.564 lakosa volt Kecskemétnek

50

, 1857-ben az országos népszámlálás szerint — 41.651 fő.

51 Miután a következő összeírásra 1869-ben került sor (a számítások szerint ekkor 42.319 lakosa volt Kecskemétnek), a választáshoz közelebbi 1857. év adataival számolva a lakosságnak mindössze 2,44%-a élt „követválasztási" jogával. Az összeírtak, tehát a politikailag aktívak számát szerencsésebb lett volna a választásra jogosultak számával összevetni. Az 1861-ben országgyűlési képviselőválasztásra jogosultak számáról azonban nem maradtak fenn feljegyzések. (Vagyon-összeírások hiányában ezt viszont nem lehetett kiszámítani, mint tettem az 1848-as választást tárgyazó tanulmányomban.)

52 1848-ban választásra jelentkezett, s így a választói névjegyzékben összeírtak 934 főt, ez a lakosság 2,31%-a volt. 1861-ben alig többet, 1015 főt írtak össze a két választókerületben, ekkor ez a szám az összlakosság 2,44%-át tette ki. (L. I. táblázat.) Az I. kerületben a választói névjegyzékben, azok lezárása — február 27-e -— után egy főt visszautasítottak, három személynek a neve mellett nem tüntették fel a képességi alapot. A központi választmány jegyzőkönyvében és a névjegyzékben sorszám szerint 521 (I. ker.) és 494 (II. ker.) fő szerepelt, de az összeírtak társadalmi összetételének vizsgálatánál az említettek miatt csak 517 fővel számolhattam az első kerületben. Kecskemét gazdasági, társadalmi viszonyai nem sokat válatoztak a szabadságharc leverésétől eltelt 12 év alatt. (Nem feladata dolgozatomnak ezen folyamatoknak elemző betű tatása. Sajnos munkámat inkább az nehezítette, hogy nem készültek ilyen témájú feldolgozások, sem statisztikai összesítők. Ezek hiányában csak utalhatok a fellelt adatok alapján az eltelt időszak néhány gazdasági, társadalmi változására.) Kecskemét város lakosságának döntő része a mezőgazdaságból élt, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. 50. Magyarország monográfiája, Magyarország vármegyéi és városai, Pest-Pilis-Solt-kiskun vármegye (Szerk: Dr. Borovszky Samu) II. köt. 341. oldal 51. BKMÖL. IV. 1615/a Kecskemét város polgármesterének iratai, Elnöki iratok 1860. — Kecskemét város statisztikai megvilágításban (Külön lenyomat a Magyar Statisztikai Szemle 1935. XIII. évf. 5. számából) Bp. 1935. 4. oldal. Ebben a statisztikai kimutatásban Kecskemét város lakosainak számát 39.434 főben állapították meg. 52. Péterné Fehér Mária: Az első országgyűlési képviselőválasztás Kecskeméten. Bács-kiskunmegye múltjából XI. Kecskemét, 1992. 152-217 oldal