Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

Helytartósági osztály, 's illetőleg Megyehatóság által, kinevezés folytán ruháztattak — a' közbirodalom czége alatt tovább meg nem tarthatjuk". Kérték a visszaállított Pest megye újonnan kinevezett főispáni helyettesét gr. Károlyi Istvánt, hogy a „törvényszerű tisztújítás népes magyar városunkban, mihamarabb óhajtott kivitelnek örvendhessen".

21 Ugyanakkor azt ígérték, hogy a fejetlenség megakadályozására addig hivatalban maradnak, míg az új választott tisztikarnak át nem tudják adni hivatalukat. A város lakóinak nagy része a 48-as alap — a szakítás előtti törvényes kapcsolat — visszaállítását követelte a hatalomtól. A Habsburg-hatalom helyi képviselői és a katonaság ezt nem nézték jó szemmel. 1860. november 30-án összetűzésre került sor a cs. kir. katonaság és a lakosság között. Katona József síremléke talpkövének elhelyezésekor a római katolikus temetőben a síremlék melletti fára nemzeti lobogót helyeztek el a kecskemétiek. A cs. kir. katonaság leszakította a lobogót és elvitte. A polgármester személyesen kérte az ezredparancsnokot, hogy a legénységet tiltsa el az ilyen beavatkozástól. A parancsnok viszont a császári hivatalokról leszedett sasok helyébe tett nemzeti lobogókat tartotta demonstrációnak. Szóvá tette, hogy ,,a' ház falain izgató felírások a katonaságot is ingerlik,... ha tehát — a' polgári lakosság részéről intézkedés nem tétetik, hogy ilyesmik ne történjenek, ő mint állomási parancsnok be fog avatkozni, 's ezen — szerinte ő cs. kir. Apostoli Felsége ellen is irányzottakul vehető — tüntetéseket megakadályozandja".

22 Az esetről felterjesztés ment polgári és katonai vonalon, minek az lett a következménye, hogy december 13-án a Salvator nevű gyalogezred egy divíziója érkezett Kecskemétre.

23 Ugyanakkor a város és a katonai hatalom kapcsolatát aláásni igyekvő bujtogatásról is értesült a városvezetés. A városi őrvezető beszámolója szerint egy Reimond nevezetű megyei biztos a Kecskeméten állomásozó csendőrök véleménye szerint „megérdemelné, hogy jól nyakon vernék, mert az erővel rá akarja fogni a lakosságra, hogy forradalmat akar előidézni, 's ilyen forradalmi hírekről a cs. kir. Csendőrséget naponként négyszer ötször is értesíti, pedig a nép itt amint tapasztalható, magát a legbékésebben viseli".

24 Hogy mind a két irányban lecsillapítsa a kedélyeket, a városi tanács felhívást adott ki december 3-án, melyben józan gondolkodásra hívta fel a város lakosságát, de élesen elhatárolta magát — és erre ösztönözte a lakosságot is — a felbujtóktól. (L. 1. sz. melléklet.) Országosan három irányzat alakult ki az októberi diploma kapcsán, az egyik platform 1848 eredményeinek elvi megtartását, pontosabban annak 21. BKMÖL. IV. 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratia, Elnöki iratok 756/1860. — Kelt, 1860. november 30. 22. BKMÖL. ÍV 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai, Elnöki iratok 748/1860. 23. BKMÖL. IV. 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai, Elnöki iratok 751/1860. 24. BKMÖL. IV. 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai, Elnöki iratok 733/1860. — 1860. december 3.