Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Ö. Kovács József BETELEPEDÉS ÉS LAKOSÍTÁS KECSKEMÉTEN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN (Különös tekintettel a zsidók helyzetére)

6. ÖSSZEGZÉS Összességében látható, hogy a betelepedőket Kecskemétre a különböző rokoni, magánéleti kötődéseken túl vonzotta a népes, nagy eltartóképességű mezőváros, amely ugyanakkor igényelte is a szakembereket. Több — illusztratív — példának tartott sikeres letelepedés bemutatásával érzékelhetővé válhatnak az érvényesülési lehetőségek útjai is. Ennek leginkább alkalmazott és megfigyelt útja a házasodás volt. A lakosi engedély megszerzésének esélyét nagyban növelte: a vagyon, a szakképzettség, a kifogástalan viselkedést bizonyító igazolás. A kérelmezők levelükben a költözködés céljaként, indokaként nem egyszer a mezőváros népességét, nagy piacát, illetőleg a rokonok összevonását, egy fedél alá vonását, s nem utolsósorban gyermekeik oktatási-nevelési lehetőségeit nevezték meg. A rendelkezésre álló források a már eddig megismert horizontális (földrajzi helyzetváltoztatás, vándorlás, a társadalmi pozíció megváltoztatása nélkül) és vertikális (társadalmi felemelkedés) mobilitási csatornákra nyújtanak konkrét helyi adatokat. Ugyanakkor Kecskemét esetében az is megfigyelhető, hogy a két helyzetváltoztatási forma egybeesett: ugyanis a mezővárosba való költözés rendszerint a megtelepedéssel (általunk alaposabban vizsgált területen, a zsidók betelepedésében), az engedélyezett kereskedési vagy például bérlői, a korábbihoz képest mindenesetre előnyösebb, biztosabb státusszal járt együtt. A jövő bármiféle helyi kutatásainak szempontjából érdemes felsorolni a lakosítási könyvben megtalált díszpolgárok nevét is. Nyilvánvaló, hogy ezek a tiszteletbeli jogadományozások a még alapos feltárásra váró kecskeméti hivatalos, tanácsi politikára is fényt vetnek: Nyári Miklós főszolgabíró Augusz Antal helytartósági alelnök Bach Sándor belügyminiszter Hauer István belügyminiszteri osztályfőnök Grüne Károly hadsegéd Lichtenstein Kempen János legfőbb rendőrhatósági főnök, a es. kir. csendőrség generál inspectora Deák Ferenc tiszteletbeli városi képviselő díszpolgár Ifj. Fórián György tiszteletbeli városi képviselő Horváth Mihály tiszteletbeli városi képviselő Klapka György tiszteletbeli városi képviselő Kossuth Lajos tiszteletbeli városi képviselő Perczel Mór tiszteletbeli városi képviselő Teleki László tiszteletbeli városi képviselő Türr István tiszteletbeli városi képviselő 1847. október 8. 1857. június 9. 1857. június 9. 1857. június 9. 1857. június 9. 1857. június 9. 1861. május 28. 1870. január 24. 1861. július 29. 1861. február 13. 1861. február 13. 1861. február 13. szeptember 24. 1861. február 13. 1861. február 13. 1861. február 13.