Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Ö. Kovács József BETELEPEDÉS ÉS LAKOSÍTÁS KECSKEMÉTEN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN (Különös tekintettel a zsidók helyzetére)

pen fogalmazható meg. A települések területi csoportosításának során 583 főt tudtunk számításba venni, akiknek 44%-a Pest- Pilis-Solt vármegyéből és a Jászkunságból származott. Őket célszerűnek tartottuk kihagyni azon számításból (mivel e két terület kézenfekvően a város kisebb körzetű vonzásterületének számított), amely a további északi, nyugati irányból jöttek arányát mutatja: a betelepedők kb. 80%-a tartozott ide. A foglalkozást és kibocsájtóhelyet tekintve egyértelműen azonosítható betelepedők nagyságrendben a következő területekről, településekről költöztek Kecskemétre.

8 Pest-Pilis-Solt megye: 190 fő Abony: 1 Agasegyháza: 1 Alberti: 2 Alsónémedi: 1 Apostag: 1 Aporka: 1 Aszód: 1 Baracs: 1 Bocsa: 1 Buda: 1 1 Bugyi: 1 Cegléd: 1 1 Dabas: 1 Dunavecse: 1 Farmos: 1 Gödöllő: 1 Gyón: 1 Irsa: 8 1 Izsák: 1 1 6 Kalocsa: 1 Kecskemét: 1 A migráció során foglalkozni kell az elköltözöttekkel is, erre vonatkozóan azonban csak csekély mennyiségű adatunk van: 1791-1815: 1 fő; 1850-1870: 13 fő; 1871-1880: 9 fő, 1881-1890: 12 fő, 1890 után: 6 fő, összesen: 41 fő, akik a következő ismert helyekre költöztek: Budapest, Dunapataj, Félegyháza, Izsák, Kanizsa, Kaposvár, Kolozsvár, Okanizsa, Szarvas, Szeged, Zilah.