Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)
Ö. Kovács József BETELEPEDÉS ÉS LAKOSÍTÁS KECSKEMÉTEN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN (Különös tekintettel a zsidók helyzetére)
sodás. Ekkor még kisebb arányban választhatták az iskolai tanulmányokon keresztül történő pályamódosítást. 7 4. A LAKOSÍTÁSI KÖNYV SZÁMSZERŰ EREDMÉNYEI ÉS TANULSÁGAI A forrás 1259 bejegyzéséből 1098-at lehetett igazán hasznosítani, ugyanis 161 személyt nem lakosítottak, ami természetesen nem jelentette azt, hogy esetleg nem maradtak továbbra Kecskeméten. A mellékelt táblázathoz magyarázatként hozzá kell fűzni, hogy a több szempontú vizsgálatok és kategorizálások alkalmával sohasem tudtunk azonos összadattal dolgozni. Az 1098 főnyi népesség 12%-át 1713 és 1790, 64%-át 1790 és 1848/49, míg 24%-át 1850-től 1900-ig lakosítottak. Összességében azt lehet mondani, hogy különösen 1790 után, illetőleg a XIX. század elejétől-közepétől ugrott meg nagymértékben a lakosítások száma. (L. I. táblázat.) A lakosítási merev kikötések lazulásával, s egyáltalán a polgárosodás előrehaladtával aztán mindinkább csökkent. I. táblázat. A LAKOSÍTÁNYI KÖNYV ADATAI 17131740 17411780 17811790 17911815 18161830 18311840 18411849 18501867/ 70 18711880 18811890 1890 után össz. * 17 47 173 66 52 71 90 3 5 1 525 ** 27 21 70 56 29 22 32 8 8 5 278 1 11 2 9 9 10 17 19 11 4 8 101 1 10 7 40 52 1 111 1 8 18 13 22 18 2 1 83 Össz. 1 55 71 261 159 111 172 211 25 17 15 1098 + * Ismert születési helyűek és foglalkozásúak ** Ismeretlen születési helyűek és ismert foglalkozásúak *** i smer t születési helyűek és foglalkozásúak **** Ismert születési helyű zsidók *****Ismeretlen születési helyű zsidók + 161 főt nem lakosítottak. A lakosítási könyv bejegyzéseinek száma: 1098+161= 1259 Az ország centrumában elterülő Kecskemét népességvonzását illusztrálja az 1. sz. térkép, amelynek alapján néhány tanulság a következőkép7. Ö. KOVÁCS József: 1990. II-IV. fejezet.
