Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor A NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN 1700-1850

Név 1777 (akó) 1778 (akó) Ns Tormási István Ns Rozgonyi István Ns id. Deák Mihály Ns Csáktornyai Ferenc Ns Nagy János Ns Herczeg István Ns Sárközy Pál Ns Szeles György Ns ifj. Deák Mihály Ns Tóth István Ns Kis Józsefné 39 38 42 38 35 39 38 39 39 35,5 39 51 49 50 48 48 49 45 49 48 46 50 Kisebb tételt természetesen sok tucat termelő értékesített hasonló módon. A felsorolás azért is hasznos, mivel néhány fontos tényt dokumentál. Előszöris egyértelmű, hogy a magisztrátusban ekkor már meghatározó szerepet elért nemesek a helyi politikai súlyukat anyagiakban is következetesen kamatoztatták.

165 Másrészt érzékelhető, hogy a nemesek betartottak egy meghatározott keretet, az egyes tételek között alig van eltérés. Hangsúlyozni kell, hogy más években is csaknem ugyanilyen sorrendben követték egymást. Tehát nem alaptalan a század végén és a reformkorban a zömmel nemesekből álló magisztrátussal szembeni vád, amely szerint maguknak indokolatlan előnyöket biztosítottak. Érdemes még arra is utalni, hogy míg a kisebb gazdák többsége az ősz és a tél folyamán kénytelen volt pénz hiányában viszonylag olcsón értékesíteni újborát, a nemesek és a nagyobb gazdák júniusban, de legalábbis a tavasz folyamán kínálták fel készleteiket, amikor a bor ára már lényegesen magasabb lett. Teljességgel érthető, hogy a helybeli gazdák igyekeztek megvédeni saját érdekeiket, és csak akkor engedték a más településekről való borok behozatalát, ha kimondottan rossz volt a termés. Különösen felerősödött ez a törekvés a XIX. században a szőlőültetvények rohamos bővülése idején. 1820-ban is határozatban tiltotta ki a a város területéről az idegenek borát.

160 1830-ban is a bor elkobzása terhe alatt tiltották meg a behozatalt.

167 A szőlők megművelésének módjáról, a különféle szőlőfajokról és a bor kezelésének folyamatáról nagyobbrészt csak a XLX. századból maradtak fenn adataink. Az tény, hogy mindig is a szőlő megmunkálása az itteni 165. Ahelyi nemesek politikai térnyerését, illetve befolyását részletesen elemzi: KISFALUDY Katalin: 1992. Korábban BÁLINTNÉ MIKES Katalin: 1979. 166. Astatútum indoklásaként rögzítették: „Tapasztaltatván az, hogy a szomszéd környékbül számosabb kocsikon hordónként hozzák a borokat a városra..." További indokként a kurtakocsmák megfékezését és a helyi borok minőségének a védelmét emelték ki. A legnagyobb felhozatallal a vadkertieket vádolták. 167. ÍV. 1504. b/76. 381.