Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor A NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN 1700-1850

TV. szakasz: 7. Árverésen eladott új szőlő V. szakasz: 141 hold 483 öl Budai köz végén új szőlő 19 hold Kis Talfája között eladott homok 294 hold Zölderdei kocsmán alul 1252 öl 34 öl új erdő 100 hold új szőlőnek kiosztva 1451 hold új erdőnek 1593 hold 827 öl 149 öl Összesen: erdőnek: 3674 hold 871 öl új szőlőnek 1600 hold 623 öl Mindösszesen: 5274 hold 1494 öl Tekintettel arra, hogy az öreg szőlőkkel szemben az újak mind terjedelmesebbek lettek, célszerű térképen is megjeleníteni ezeket. (L. a térképmelléklet. A térkép rajzai tartalmazzák a XIX. század végén és a következő évtizedekben telepített szőlőket is!) A telepítések során a magisztrátus igyekezett elejét venni a különféle spekulációnak, ezért az új szőlőkre 10 évre szóló eladási tilalmat mondott ki. Ez vonatkozott a Ballószögben parcellához juttatott tanítókra is.

105 A bőséges dokumentáció ellenére sem könnyű megállapítani, hogy a reformkor végére pontosan mekkora is volt Kecskemét határában a szőlőterület. Ennek számos oka van. Az egyik mindenekelőtt az, hogy hosszú időn át az adózásnál a termés nagyságát vették alapul. Csak a XVIII. század vége felé vált általánossá, hogy a területet tekintették az adó alapjának. Azonban ekkor is hosszú időn át még a „kapás" volt a mértékegység, amely általában kb. 200 négyszögölet jelentett, de ezt távolról sem használták pontosan. A XIX. század elején egyre inkább elterjedt mértékegységként a holdnak az alkalmazása. Viszont évtizedeken át felváltva használták a magyar (1200 négyszögöl) és a kataszteri (1600 négyszögöl) holdat, és gyakran nem jelölték, melyikben számoltak a kimutatások vagy a területfelmérések alkalmával. Ráadásul igen gyakran nem mérnöki felmérés, hanem csak becslés alapján állapították meg a terület nagyságát. 155. IV. 1504. b/ 1812. április 6.