Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor ADATOK A CIGÁNYOK KECSKEMÉTI TÖRTÉNETÉHEZ (1596-1850)

együtt fogalmazzák meg identitásuk megőrzésének jogos igényét is. Ez érthetően csak nyelvük, kultúrájuk, szokásaik megőrzésének és történelmük megismerésének segítségével lehetséges. Addig feltétlenül eljutott mindenki, aki komolyabban foglalkozott a cigánysággal, hogy felismerte a téma komplexitását. Kétségtelen, hogy múltjuknak, a velük való törődés folyamatának pontos megismerése nélkül sok felesleges kitérő megtétele csaknem elkerülhetetlen. E feldolgozás Kecskemétet illetően több téren az ehhez szükséges adatszolgáltatás kezdete. Tehát nem is gondolhatunk itt teljességre. Ez a közlemény elsődlegesen csak a régóta esedékes munkára kívánja a figyelmet felhívni, és egyben bátorítást is adni. A feladat oly nagy, hogy egyetlen kisebb feldolgozásban csak a tennivaló igen csekély részét lehet leróni. Remélhetőleg a következő évek lehetővé teszik újabb és újabb anyagok, feldolgozások közzétételét nemcsak a kecskeméti cigányságról, hanem az egész tájegységen élő cigányság történetéről. A magyaroszági, ezen belül a mezővárosi cigányság múltjának feltárása igen sok nehézségbe ütközik. Ennek egyik alapvető oka az, hogy írásbeliségük a korábbi századokban nagyon szükkörű volt, és csaknem minden esetben szorosan kapcsolódott a hivatalok működéséhez. Önálló közigazgatásuk nem lévén, sem saját nyilvántartásaik nem készültek, sem pedig közösségük, szervezetük pontos felmérése, szokásjogaik rögzítése nem történt meg. Ezért csaknem teljesen a befogadó városok, falvak közigazgatási, gazdasági, a jogszolgáltatáshoz kapcsolódó, egyházi stb. iratai alapján lehet megkísérelni azt, hogy a korábbi évszázadok homályából történelmükből valamit felszínre hozzunk. Múltjuk feltárása ugyanakkor feltétlenül szükséges. Magának a cigányságnak a jobb önismerete, a többi etnikummal való kapcsolatainak alakulása, az újabb ismeretanyagból leszűrhető tanulságok sora egyaránt megköveteli, hogy minden lehetséges eszközt felhasználva minél részletesebben, minél mélyebben megismerhesssék önmagukat, megismerhessük őket. A források rendkívüli hézagossága miatt viszont nem szabad illúziókat kergetnünk. A kezdet kezdetén le kell szögeznünk, hogy csak bizonyos szinteken kerülhet sor múltjuk feltárására. A megfelelő figyelemfelkeltést is még mindig folytatni kell. Ezt követően egy teljességre törekvő anyagfeltárás következhet. Ez egy rendkívül hosszadalmas és igen sok erőfeszítést igénylő muka lesz, mivel csaknem morzsánként kell összegyűjtögetni a szorványadatokat. Majd csak egy megbízható mennyiségű adat birtokában lehet hozzákezdeni ezek érdemi elemzéséhez, feldolgozásához. Éppen ezért ezen első próbálkozás során, amikor a kecskeméti cigányság több évszázdos múltjáról szólunk, legfontosabb feladatunknak azt tekintjük, hogy a legkönnyebben áttekinthető irategyüttesekből néhány fontos dokumentumot közreadjunk. Ezek és a hozzájuk kapcsolódó rövid ismertetés remélhetőleg keretül szolgálhatnak majd a később feltárásra kerülő anyagok rendszerezéséhez és elemzéséhez.