Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - Ö. KOVÁCS József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században

Mint látható, a 70 főnyi halai zsidóság 10 háztartásban élt (átlag 6-7 fő). A családfők házaltak, (kis)kereskedéssel foglalkoztak, illetve valamilyen üzletet béreltek. Az összeírás azonban jóformán csak a keresőkről nyújt képet, a többi háztartásbeliről viszont alig. Az 1820. évi öszesítés a türelmi adót fizető 7 családot (39 fő) sorolta fel: a családfőket tekintve, az 1 fő kiskereskedő és 5 kalmár (1 fő nem fizetett) után összesen 1390 forintot fizettek a halasi zsidók.

27 Az 1818. évi zsidóösszeírást (87 fő) indokolt egyéb szempontból is elemezni. A családfők, akik általában gyapjú- és bőrkereskedést folytattak, egyharmadánál jelölték meg a magyar nyelvtudást, természetesen a német és olykor a „tót" és a „rác" mellett. Az ezután következő fejezetek szempontjából is érdemes idézni „Préger Abel 50 éves, nős, három gyermeke, egy szolgálója van. Gyapjúval és bőrrel kereskedik és portékát is tart. 1797-ben jött Halasra, a Mosón megyei Köpcsényből származott le kisgyerek korában. Alacsony termetű, barnás hajú-szemöldökű-szakállú, kék szemű, pirosas, teljes ábrázatú, potrohos hasú, magyarul, németül beszél, bevett zsellér." „Hofmeister Juda 34 éves, nős, családtalan (1817-ben egy gyermeke volt). 1806-ban Préger Ábel gyermekeinek volt instructora. 1815ben bőrökkel kereskedett és a többi jótéteményéből élt. Mint Stern Izsáknak a veje maradt Halason. 1806-ban még nőtlen volt, csak németül beszél és Galíciából, a tamoviai kerületben fekvő Zolkiew városából 1806. november l-jén jött Halasra, a Zolkiewben 1806. április 17-én négy hónapra kiállított útlevéllel. Közben Vadkerten is volt. Magas termetű, barna, himlőhelyes, fekete hajú-szemöldökű, hosszas, sovány ábrázatú. Nincs bevéve." Az 1848. évi összeírás szerint a 37 családfő (167 fő az összlétszám) közül 15 (40%) halasi születésű volt.

29 Az 1. térképen látható az 1848 előtti betelepedők származási, születési helye. Főként az 50 km-re fekvő Izsák volt a fő kibocsájtóhely, illetve a 80 km-re levő Apostag és az igen közeli (20 km) Jankovác. 32 esetben azonosítható volt a feleségek születési helye is. 14 fő (44%) Halason született. A házassági kapcsolatok bázisát tekintve, Szegedet és Szabadkát érdemes megemlíteni. (L. V. táblázat). Az 1848. évi összeírásban 51 férfi foglalkozását jelölték meg: a 37 kereskedőkalmár (73%) mellett 4 napszámos, 3 üveges, 1 doktor, 1 mészároslegény, 1 sakter, 1 szabólegény, 1 szappanosmester, 1 szolga és 1 27. Uo. Z. 146. 3. 28. NAGY SZEDER István: 1923. 211-213. p. 29. Uo. 244. b. Közig. Ír. 1848. 40.