Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - Ö. KOVÁCS József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században

látszik, hogy ha más nemzetbéli kereskedő által controlléroztatik az ő megszokott egyet értések: úgy e nép egyiktől vagy másiktól olcsóbb áron kaphattya a portékát. "

2 A belső közösségi rend megtartására a tanács rendszerint a zsidóbíróval állapodott meg. A helyi vezetés 1821-ben megtiltotta, hogy a zsidók a tanyákon „kóboroljanak". A következő évben felsőbb parancsra kiutasítottak 10, engedély nélküli családot. A kerületi rendelkezés előírta a zsidók házasságkötési szándékának tanácsi bejelentési kötelezettségét is. 1831-ben a nádor a városi protestálás ellenére is eltiltotta a zsidókat a boltbérlettől és a piaci árusítástól, s csak a házalást engedélyezte. A kiutasítások és azok nagyrészének gyakorlati végrehajtása mellett meg kell említeni a türelmi adót is, amelyet 1846. évi megszüntetése után a kiskunsági zsidók öt év alatt fizettek ki: a 2000 forintot a halasi zsidóbíró, Préger József és Reinitz Bernát szedte össze.

21 A korábbiakban idézett kerületi és jórészt ennek nyomán kiadott városi rendelkezések a gyakorlatban nemritkán érvényüket veszítették. A helyi zsidók valóságos helyzetét érzékelteti például Löbel Sámuel 1822. évi levele, amelyben kérte, hogy továbbra is itt maradhasson.

22 Tizenöt éve lakott a városban, és mint írta, a zsidók kiűzésére ő alapot nem adott. Hitsorsosainak megítélését és állapotát — egyéni érdekének, feltételezhető elfogultságának figyelembevételével is — tárgyilagosan igyekezett bemutatni: „sokan a legnagyobb szegénységgel küszködvén, a szükség által a helybéli lakosok huzavonására s megcsalására kényszeríttetnek — de Istennek hála rám nézve ezen ok elenyészik...". A zsidóság általában ismert pénzügyi tevékenységének talán kevésbé kiemelt tényezőjére világított rá érvelésének azon mondata, amely 2000 forintnyi vagyonáról szólt. A pénz nagy részét hitelbe adta helyi lakosoknak, s mint írta: nem várható el, hogy „azoknak legnagyobb megromlások nélkül meg nem történhetne, hogy illy szűk pénz idején, amidőn semmit haszonnal eladni nem lehet, pénzemnek visszafizetésére kényszeríttetnének." A valószínűleg hivatali elismerést kiváltó, 15 éves halasi tartózkodás, a jogi és más egyenlőtlenségek ellenére, további meghosszabbításának egyik biztosítéka volt a hitelezési művelet. Levelének zárásakor felvilágosult, polgári normákat is kifejező álláspontot képviselt, amely a mentalitásra, legalábbis annak igényére egyértelműen utalt: „e privilegizált nemes tanács oly kegyes és szánakozó, hogy engemet csupa azon okból, mivel izraelitának születtem, nem űz ki kebeléből, hiszen a jó polgárság nem a vallás egyforma20. BKML Kkh. V. 201. b. Közig. ir. 1809. S. 114. 85. 21. NAGY SZEDER István: 1936. 69-71. p. 22. BKML. Kkh. V. 201. b. Közig. ir. 1822. Aa. 155. 5.