Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagozódásának befolyásolásában

borsót, babot, kását, tojást, lisztet, vajat, pulykát, ludat, tyúkot stb. mennél bővebb számmal lehet árulásra a piaczon kitenni."

8 A hús- és bormérés a helység beneficiuma volt. Megállapítható, hogy a tanács a helység gazdasági életének irányítását az egyes lakosokig lemenőén végezte. Gazdaságirányító tevékenysége tehát nem korlátozódott a közigazgatástörténeti tanulmányokból már ismert beneficiumok kezelésére, igazgatási, jogalkotási és bíráskodási hatáskörét is felhasználta, hogy a gazdasági életet megalapozó legfontosabb területeket a redemptusi érdekeknek megfelelően befolyásolja. A redemptussá válás Félegyházán a birtoktalan beköltözők számára egyre elérhetetlenebbé vált, mégis a település belső élete a birtoktalanok számára is vonzó maradt. A földesúri függőség hiánya s a szabad kerületekben élők szabadságának és felemelkedési lehetőségeinek sokszor csupán az illúziója elég vonzónak bizonyult ahhoz, hogy a helység dinamikus növekedését és gyarapodását szolgálja. Végezetül a tanulmány kiegészítéseként összeállítást közlünk azokból a dokumentumokból, melyek tartalmukkal hozzájárulnak mondanivalónk több oldalú alátámasztásához, illetve kiegészítik azt. A közölt dokumentumok eredeti példányai a Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi Részlegében, Kiskunfélegyháza Tanácsának iratai között találhatók. 85. BKML. Kf. iL V. 101. A. Prot. Pol. 6. p. 201.