Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagozódásának befolyásolásában

magasabb adókulcs és az istállóépítés tiltása egyaránt a jövedelemteremtő állattartást korlátozta s közvetve a zsellérek vállalt redempciójának kifizetését, illetve földvásárlását akadályozta. Az adókivetési táblázat szerint ekkor 244 földes gazda, 82 földnélküli és 79 zsellér fizetett adót. Az 1752-es állapot az 1745-öshöz viszonyítva jelentős változást mutat. Míg 1745-ben az adózók 87.4%-a birtokos és csak 12.6%-a zsellér, 1752-ben a földnélküli és zsellér kategóriába soroltak már az adózók 39.7%-át képezik. A föld iránti igény — annak ellenére, hogy még a redempció terhei sem voltak kifizetve — növekedett. Ezt tükrözik az 1753-ban megváltott Csólyos pusztából és az 1758-ban megváltott Galambos pusztából földet igénylők kérvényei is. A galambosi részből földet remélő 59 személy közül csak 18-nak a kérvénye maradt meg.

29 Közülük 12 kérelmező teljesen földnélküli. A földnélküliek legfőbb indoka, hogy hosszú idő óta élnek e helységben, népes a családjuk és jó adófizetők. A huzamos itt tartózkodásra és ez idő alatti rendszeres közteherviselésre hivatkozók közül Morvái György 22 éve, Hever Ferenc 16 éve, Thott Imre 18 éve, Dukai József 18 éve élt Félegyházán. A többi földnélküli nem írja le itt tartózkodásának pontos időtartamát. A 12 földnélküliből hárman nem kaptak, a többi 1/4 telket válthatott, ők megindultak a gazdasági felemelkedés útján. A váltott földek nagyrészét azonban olyan birtokosok között osztották fel, akik redirnált földjüket kevésnek érezték ahhoz, hogy a család gazdasági helyzete a gyerekek önállósodása után is megmaradjon a korábbi szinten. Nemcsak a szántóföldi művelésre alkalmas tőkeföldként kiosztható terület bizonyult kevésnek, hanem a legelőként hasznosítható is. Ezért a megtelepedéstől árendálták Mérges pusztát, 1755-től Kömpöcöt és különböző időszakokban bérbe vették Lacházától Móricgát pusztát, a felső szentgyörgyiektől Szentlászló 1/6 részét, a kisértéktől fél Pálost, a halasiaktól Bodoglárt és gróf Telekitől Harkát.

30 Az 1760-as években már kerületi határozatok is foglalkoztak földvédelmi kérdésekkel. Megszülettek azok a rendelkezések, amelyek a külső helyekről beköltözők földvásárlását, illetve árendálását tiltották.

31 29. BKML, Kf. iL V. 101. B. Arc. 15 Cl Fl N3 30. BKML, Kf. It V. 101. A. Prot. Pol. 4. p. 72-73. 31. BKML, Kh. lt. V. 201. C. Protocollum Currentalium III. p. 301.