Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Kartográfia - KUCZY Károly: A kalocsai Érsekség Gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára I. Érsek-Harta és Szentkirály puszták térképeinek vizsgálata

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 temető (1941?) + c/ hiedelmek, néphitet magukba foglaló nevek (?feltételezhetően): 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Árestomsziget + Kincses Sziget + + Köz rét + + + + + Nemér + Természetes, hogy a több elemű nevek két-három esetben is szerepelnek jelentésük alapján a csoportosításokban. A térképnevek között kevés az egy elemű, egy szóból álló név, mert kevés információt ad — hacsak nem a tulajdonos, a birtokló nevét jelenti, vagy ha valamilyen jellemző képződményből egy van az egész határban, s azt mindenki ismeri (pl.: Kapostyán: Kopostyán). Néhány természetellenesen körülírt névtől eltekintve (pl. Fürtifarka nagy Székes, Kéttabák Kőlesfőtkeszt Pálé) rendkívül logikus a térképnevek alkotása. Pl. Érsek-Hartán határrész volt: Fekete. Ezen a területen volt szántható föld, mocsaras rét, kaszáló, sőt talán lakott hely vagy állat-teleltető a legelőn. Keletkezett tehát a Fekete mellett Fekete dűlő: Feketéi rét: Fekete Telek. Szentkirályon pedig: Dávid Széke — nagyobbrészt szikes legelő .amelynek egy része viszonylag már korán szántott, művelt föld lett, s Dávid laposnak nevezték. A nagyüzemi táblák létrehozása után újabb elemmel bővült: Dávid laposi dűíő-nek nevezve az egész táblát szántóföldi termelésre alkalmasnak minősítve. Ugyanakkor az is természetes, hogy nem szerepel minden név a csoportosításban, mert jelentése bizonytalan, feltételezett. Ilyenek pl. Csirkáha, Járván, Kandzsa, Kékes: Kíkes, Nemér, Szelid, Szesz, Tenger, Záwod. Köznévként pedig — még nagybetűs írás esetén is — a Ré (? rév) jelentése. Két elemű nevek közül: Borza Szigeth (első eleme, s továbbá), Goda völgy, Nemiz halma, Pirka rét, Ságó rétje, Ságod Ré nevek.