Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagozódásának befolyásolásában

Minthogy áttekintő táblázatunk adóösszeírás alapján készült, az adatok az állatállomány tekintetében bizonyára nem fedik teljesen a valóságot. A földmennyiség esetében viszont az összeírás pillanatában meglevő tényleges mennyiséget kellett feltüntetni, hiszen ekkor már létezik az ellenőrzést biztosító földkönyv. Az összeírtak közül 29 főnél nem tüntették fel a mennyiséget, ők bizonyára adómentességet élveztek, mint tisztségviselők. Kilenc személynél azt a megjegyzést írták be, hogy „zsellér redemptus", őket a zsellérek közé soroltuk. Megállapíthatjuk, hogy a tőkeföld aprózódása egyre erőteljesebb, az a 4 fő, akit a 0-6 kh kategóriában találunk, ténylegesen egy kh alatti földmennyiséget birtokolt. Ugyancsak tovább bontható a 20-25 holdasok kategóriája, s megjegyezendő hogy közülük 78 főnek 30-40 hold közötti földje van. Ők a negyedtelkesek. Számuk a redempcióhoz viszonyítva nem mutat túl nagy eltérést. A nagy különbség a fél és egész telkek lényeges csökkenéséből adódik. Míg 1745-ben 43 egész telek volt, 1770/7l-ben már csupán 12, 11 viszont meghaladja ezt, tehát egész vagy ennél nagyobb telekkel 23 fő rendelkezik. Húsz egykori egész telkes redemptus földje már aprózódott. Csaknem kétszer annyi az egykori egész telkesek közül az olyan birtokos, akinek a földje csökkent, mint azoké, akik növelni voltak képesek tőkeföldjük menynyiségét. A föld aprózódása még fokozottabb a redempciókori 1/2 telkesek esetében. Ha az 50-100 holdasok kategóriáját tovább bontjuk, közülük 70 hold felett csupán 7 fő rendelkezik földtulajdonnal, a többi 64-nek a földje már nem éri el a fél telek mennyiségét, holott 1745-ben 62-en váltottak 1/2 telket. Számos olyan redemptus van már, aki csupán 1/8 vagy csak 1/16 földdel rendelkezik, sőt 29 személy esetében nem lehetett földtulajdont kimutatni. Ők csak házzal és állatállománnyal rendelkeztek s redemptusi jogaikat a család redemptus múltjából származtatták. Összeségében azonban a redemptusok gazdasági fölénye óriási a helység többi társadalmi rétegével szemben. Gazdasági fölényük és ehhez társuló politikai hatalmuk tette lehetővé, hogy Félegyháza életének minden irányú szabályozását saját érdekeiknek rendelhették alá, tovább erősítve ezzel meglévő előjogaikat. S mivel számbeli arányuk az egész népességhez viszonyítva egyre csökkent, ez a társadalmi feszültségek erősödését vonta maga után, amelyek kordában tartását a tanács intézkedései voltak hivatottak megoldani. 22. BKML, Kf. lt. V. 101. D. NI Cl F28. /1770-71.