Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)
Tanulmányok, feldolgozások - BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagozódásának befolyásolásában
A helyi társadalom vezető rétegét képező redemptusok 41,4%-át tehát törzsökös családok alkotják, akik még az 1743. évi újratelepítéskor érkeztek Félegyházára. A többség azonban a redempció hírére vándorolt be, mivel a szabad földek az 1760-as évekre elfogytak, egyre több irányú korlátozás akadályozza a redemptussá válást. Más társadalmi rétegekből még a korábbinál is reménytelenebb a birtokosok közé jutni. TV. táblázat MobÜizáció 1744-1765 /66 21 1765-1766-ban Redemptusok Irredemptusok Zsellérek 314 201 154 1744-ben jött 112 15 Az 1744-1745ben betelepültekkel azonos nevű nincs, csupán néhány nem jellegzetes vezetéknév azonos Ebből 1744ben zsellér 16 1 Az 1744-1745ben betelepültekkel azonos nevű nincs, csupán néhány nem jellegzetes vezetéknév azonos 1745-ben jött 18 Az 1744-1745ben betelepültekkel azonos nevű nincs, csupán néhány nem jellegzetes vezetéknév azonos Ebből 1745ben zsellér 1 Az 1744-1745ben betelepültekkel azonos nevű nincs, csupán néhány nem jellegzetes vezetéknév azonos A vagyoni helyzet által meghatározott társadalmi rétegződés az 1770-es évekre már azt a később is jellemző tendenciát mutatja, mely az 1744-ben mezővárosi rangot kapott Félegyháza társadalmi és gazdasági életének legfőbb jellemzője, s a későbbi társadalmi és gazdasági konfliktusok eredőjének tekinthető. 21. BKML, Kf. lt. V. 101. D. N7 Cl FI NI /1744., NI Cl N23. /1765-66.
