Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Kartográfia - KUCZY Károly: A kalocsai Érsekség Gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára I. Érsek-Harta és Szentkirály puszták térképeinek vizsgálata

18. Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár Térképtára, No. 448/B. É. Hartai határárkolások. Rajzolta Bozsó Ferenc érseki uradalmi mérnök 1943-ban. Érsekharta területrendezési térképe. „Vegyes kataszteri vázlatok köteg". Jó állapotban lévő pauzpapírra készített ceruzarajz. Nagysága 48x43 cm. Részben színezett, magyar nyelvű. Kiskékes mjr., Nagykékes mjr., Szt. Király mjr. A két birtok határait rögzítette a mérnök a parcellázások után. Megkülönböztette a legelőn és az út mellett húzódó árkolt határt, a szántóföldön vont határt és a nádas réten át nádírtással láthatóvá tett határt. Külön is megjelölte a három majorhoz tartozó uradalmi földterületet. 27. Schmidt István, Schwan (?) Lőrinc, Vogl .... Vogl György, Vogl József, Taba pataji, (!), Tiszti Péter, Wildmann Ferencz, Zundl Jakab, Bérlószövetkezet (többször is), O. F. B., O. F. B. vonal. 1913-ban „Érsek Hartát haszonbérlő földművelők szövetkezete" megnevezés olvasható. 1926-ban .Gaukesz, Meixner, Spiegl (és népes) bérlőcsoporté Nagy-Kékes puszta". 1938-ban: Kiskékesi bérlótársaság területe 1022 kh 1085 • öl Nagykékesi bérló társaságé 2677 160 Szentkirályi bérlő társaságé 1299 866 Bérbe adva Érsek-Hartán és Szentkirályon együtt: 4999 kh 511 • öl Sajátosan tükrözik a térképek — és a nevek, megnevezések — a XX. század első részének birtokszerkezeti és birtoklási változásait. Pl. az O. F. B. a Nagyatádi-féle földreformot, a Bérlőszövetkezet és a parcellázások pedig az egyházi nagybirtok hazai viszonyaink közötti csődjét és egyben a nagybirtokrendszer tarthatatlanságát. Ezek a szinte mainak mondható térképek alig tartalmaznak terület nevet (földrajzi nevet), ám társadalmi változásokat oly módon képesek visszaadni, mint azt semmi más nem adhat vissza. A No. 435. sz. vázlat bizonyára 1941-1944 között készülhetett. Ezen pl. az önálló temető kijelölése azt sejteti, hogy Nagykékes pusztát a lakosság növekedésével (tanyás település formájában) fejleszteni kívánta a parcellázást végrehajtó érsekség. Nagykékesen egyébként is volt uradalmi fenntartású elemi iskola egy tanítóval. A tanteremben — mint sok más helyütt — vasárnaponként rendszeresen volt szentmise. (Az iskolaterm, tanterem egyik végén többszárnyas deszka ajtóval elzárható oltár volt, s az ajtó kinyitásával kápolnává alakult át a terem.) A No. 435. sz. előkészítő vázlat feltehetően Bozsó Ferenc uradalmi mérnök munkája lehetett, mivel ezidótájt már végleges státusban volt. Bozsó Ferenc mérnök személyes szerepe Kalocsa fejlesztésében vitathatatlan, ugyanis az 1960-as években már mint a Városi Tanács Műszaki Osztályának vezetője felelős volt a városkép alakításáért és az új városrészek, utcák tervezéséért.