Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Kartográfia - KUCZY Károly: A kalocsai Érsekség Gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára I. Érsek-Harta és Szentkirály puszták térképeinek vizsgálata

nye szerinti legfontosabbat, vagy legnagyobbat), a parcellákat pedig csak számmal jelölte. Nyilvánvalóan a megnevezések több esetben mesterkéltnek látszanak. Egyébként érdekes, hogy a két összetartozó, egymással határos puszta ezen a térképen van először együtt ábrázolva. Szentkirály puszta névanyaga: Dávid laposi dűlő, Halomi dúló, Kerti dűlő, Majori dűlő, Nagy rét, (a meder középvonalán tehát nincsen határ), Széles tábla (kétszer), Szt Király (csupán a major négyszöge), Tuskós dűlő. Nagyharta puszta névanyaga: Feketéi dúló, Feketéi rét, Kanzsa dűlő, Kanzsa rét Kis major, Kismajori dúló, Kobolya, Kopolya dúló, Köz rét Nagy major. Nagymajor dúló, Nagy rét, Nagyrét dűlő, Pap sziget Határolja: Kis-Harta, Tetétlen, Mikla, Ács-Ökördi, Duna-PataJ. A színezett térképen a szántóföld okkersárga, a legelő halvány zöld, a rétnek és mocsárnak jelölt területek nem különböznek, kékes színűek. A Széles táblának nevezett nagy terület tulajdonképpen az Örjeg. Minden jelzés nélküli, kékes színű. A Kobolya, egykori Dunameder rész, sötétkék, így állandó vizű mélyedés a Nagy major közelében. Az új táblásítással természetesen megszüntették a más települések felé vezető régi utakat. Újat nem neveztek meg, nem jelezték a puszta határán túl. Az Örjeg kidolgozatlan. A Kígyóst és más vízeret ugyan megrajzolt a térképész, de sem szín, sem név nem utal semmire. Sajátos, hogy határjelek sincsenek, csak Szentkirály északi és keleti felén 8-10 „határfát" odarajzolt a töréspontokra. Kétségtelen, hogy szívesen alkalmazták ezt a megoldást, különösen ott, ahol nehezen volt járható a határvonal, mint itt, az Örjeg vizenyős részem. Az is bizonyos viszont, hogy a puszta határa éppen azon a vonalon maradt változatlanul több évtizeden keresztül. 9. Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár Térképtára, No. 278. Érsekharta és Szenkirály (felmérési térképe) Címe, szerzője nincsen a térképnek. 1910 körül készülhetett. Anyaga papír, rossz állapotú, nagysága 68x38 cm. Tájolása, méretaránya nincsen, színezett és magyar nyelvű. Határolja: Kisharta, Tetétlen Mikla, Ácsökördi Dunapataj. A felmérési térkép a birtoktestek tábláit római számmal, a táblákon belüli parcellákat arab számmal jelöli. A felmérés a mezőgazdsági