Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Kartográfia - KUCZY Károly: A kalocsai Érsekség Gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára I. Érsek-Harta és Szentkirály puszták térképeinek vizsgálata

tétlen méretű „névpusztulás" következett be a kalocsai érsekség birtoktestem.

23 Az elkülönített birtok határait pontosan jelölték a valóságban és a térképen egyaránt. Nyolcvannál is több határjel: kő, domb -földhányás-, fa és egyéb jel veszi körül, védve az egyházi nagybirtok területét. 6. Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár Térképtára, No. 193. Nagy-Harta a Kalocsai Érsekség javaihoz tartozó puszta térképe Szerzője ismeretlen. 1860 körül készült. Nagyharta mezőgazdasági térképe Vászonra húzott rossz állapotú papír anyagú térkép. Tájolása nincsen, 58x70 cm-es nagyságú. Méretaránya 100 bécsi öl = 1 hüvelyk (1:7200). Színezett, magyarnyelvű. Feltételezhetően méretarányos kisebbítése a 192. sz. térképnek. 23. Ha egybevetjük például az Érsek-Hartát, Illetve Szetnkirályt ábrázoló No. 192, 193, 257. számú térképeket és a 278. sorszámút, nyilvánvaló a névpusztulás egyik oka. A nagy táblák kialakítására való törekvás következtében egy név marad meg legfeljebb l-l tábla megnevezésére, míg a többi feleslegessé válva elfelejtődik. Betetőzi ezt majd a kikényszerített társadalmi átalakítást követő gazdasági „átszervezés", illetve az 1945-ös földosztás és végül a „kollektivizálás" végrehajtása. 1973ban Mészáros Piroska gimn. tanuló faluja, „Harta földrajzi nevei" kitűnő pályamunkájában — kiemelt országos első díjat nyert — a község területét 21.727 kh-ban adta meg. Benne volt ebben a korábbi J2rsek-Harta és Szentkirály is. A külterületen (határban) a pályázó 70 nevet: területet, építményt lokalizált. A hivatalosnak mondott nevek között bóven volt magyar név, de kevés kivétellel megvolt a helyi német nyelvjárási alakja, többségükben tükörszóként. A korábbi Érsek-Harta területén fennmaradt nevek: Svarzer Kruncb. Fekete dűlő; Klani Mqjerev Kis (Kékes) major; Krószi Mqjeret Nagy (Kékes) major; Krószhartaer Kopqjœ Nagyhartai Kobolya. Szentkirályon pedig: Hartai Szentkirály: Érsekszentkirály (kizárólag magyarul!); Szuprics (a bérlő családnevéről!): ez a Széles palé és Széles tábla nevű területeket jelölte; Slang: Kígyós, Kígyós-hát. A két uradalmi puszta határ mentén (de azon kívül) Harta határában: Kmszhartaer Vingercler: Nagyhartai Szőlők (a korábbi Szőlőskert); Svarzakrundlecher: Fekete-föld-gödör (a szoba földjének mázolásához használták); Pécsketek: Bacskató; Hartaer Niklœ Hartai Mikla (puszta); KivicineL Bibic-sziget: Sicehausz: Csőszház. (Lásd bővebben: Kuczy Károly „Az érsek-hartai és szentkirályi térképek névanyaga és néhány tanulsága" c. előadás a Bács-Kiskun megyei Nemzetiségi Alapítvány által rendezett Nemzetiségkutató Konferencián elnahgzott (később megjelenő) előadás anyagában, Baja 1991. április 27.