Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Kartográfia - KUCZY Károly: A kalocsai Érsekség Gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára I. Érsek-Harta és Szentkirály puszták térképeinek vizsgálata

a külső-belső megnevezésekben. A Belső Kékes az Örjegben beljebb van, tulajdonképpen az ős Duna-mederben, míg a Külső Kékes annak nyugati felén, azon kívül, közelebb a Dunához és egyben a faluhoz is.

22 A határjelek nincsenek mindenütt jelölve, de 1851-ben még nem is lehettek kellőképpen kitűzve. A határper egyezséggel végződött 1869ben. Ekkor került a helyére az új határjel, a Kőhatár. 5. Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár Térképtára, No. 235. Szent-Király érsekség! puszta térképe Kober József uradalmi mérnök munkája, 1859. Szentkirály mezőgazdasági térképe. Vászonra húzott színezett papírtérkép, megviselt állapotú. Nagysága 99 X 55 cm, északnyugati tájolású, méretaránya 1200 bécsi öl = 215 mm ( 1:10800). Magyar nyelvű. Apró Pálé, Bánok székese, Bogárzó tó, Dávid széke (szikes legelő),Dávid széke (szántóföld), Dobojafarka (dobolya: kobolya = vízmosta mélyedés, gödör), Fürtifarka nagy székes (emlékeztetőül: fürtifarka: fertő farka: mocsár vége), Görbe fok, Homok hát, Hosszú hát, Kasai fok, Kasai sziget, Katona Miska, Kékes, Kékes rét, Kéthálom föld (kétszer, nagy kiterjedésű szántó), Két tábák kölesföldközt palé, Kígyós fok, Kígyós hát, Kincses sziget, Kistaba köles föld (kétszer, mert nagyon tagolt terület), László földje, Lukáts földje, Mátyás István (kétszer), Miklai ér. Nagy Istvány földje, Nagytaba köles föld, Nagytaba Köles rét Nemíz halma, Pap István földje, Ságó rétje, Széles Palé, Szt Királyi Halom (szántóföld), Sz. Királyi halom (legelő), Szent Királyi rét, Szt. Királyi tó, Taba székes (kétszer, nagy kiterjedésű legelő), Tölös, Vár fokja, Varga István földje, Zeletzkó rét Határolja: Nagy-Hartai határ, Miklai határ, Ácsi puszta határa, Ökördi, Duna-Patai határ. Pontosan jelöli a mérnök a majort, két színnel a 6 épületet, s ott van a kút térképjele te. Ezen a térképen is látható (mint előbb a No. 136. és No. 135. számú térképeken) a jószágállásnak vélt három négyszög, egy épület és a kút. 22. A helyzetviszonyításról bővebben: Kuczy Károly A Kalocsa környéki földrajzi nevek vizsgálata — Kalocsa, 1980. 34-36. o.