Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Kartográfia - KUCZY Károly: A kalocsai Érsekség Gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára I. Érsek-Harta és Szentkirály puszták térképeinek vizsgálata

valamilyen eszközzel át lehetett kelni a vizén, vagy a mocsaras, ingoványos részen.

20 Későbbi térképeken ezen a tájon általában található — olykor több — híd térképjele. (Vesd össze a No. 136. számú térképpel!) Jelentős területet színez a zöldes-sárga. Feltehetően rét, kaszáló jelzése. Valamelyest sárgásabb szín a gyérebb növényzetet, a legeltetésre alkalmas füves lapályt, a kevéssé hullámos felszínű szikes legelőt jelezheti. Ez is jelentős nagyságú terület. A megművelt — vagy legalábbis művelésre alkalmas — földet, szántót halvány rózsaszín jelzi. A sötétebb színű és párhuzamos rovátkozású, különböző irányú satírozás a táblákat, nyomásokat különbözteti meg, de egyértelműen nem dönthető el. Szentkirály pusztát körülvevő határjelek: kövek, karók, oszlopok, összedobált kis határdombok, vagy természetes kis „halom, hegy" sötétebb színnel (feketével?) jelzettek, ponttal, körrel. Néhány helyen a természetes kiemelkedést, halmot körülvonalkázottan szabályos térképjellel rajzolja meg a térképész. A Szentkirályi Fok közelében egy helyütt és egyetlen esetben egy fa térképjele van. Biztosan olyan óriásfát jelezhetett, amelynek ezen a tájon iránymutató szerepe volt, sőt évtizedeken keresztül nagyon megbízható határjel is volt egyúttal. Feltételezhető, hogy a térkép készültekor a felmérő még nem ismerhette kellőképpen az Örjeget. Erre enged következtetni néhány 20. Mocsaras, nehezen járható Örjegen való átkelésre találunk magyarázatot egy 1857. július 30-án keltezett kimutatásban a mérnöki iratokban. Kober József uradalmi mérnök Sükösd község és az érsekség! birtok elkülönítésének során az alábbiakat közli a szám nélküli iratban: „Sükösd határból érs. urunknak 3.200 (1200 • öles hold) járulékból ... marad az alsó határból összesen ... 1712 hold 68 „. (Majd így folytatja.) Terméketlen terület: víz állás (a határ alsó részében) 18 hold 400 •; Duschnokra vezető út 13 hold; Duschnok Bajai út 8 hold; Fok [azaz vízmeder) 8 hold; Összes terméketlen 47 hold 400 •." Egyik tétele szerint: „Öreg általvonó 3 hold, a Duschnok Bajai út vonalában". Egy másik: „Víz állás" megnevezésű területen „Kiss általvonó 2 hold", mely „vízállásos". A Dusnok-Baja útvonalon (ami még nem a mai 5 l-es út nyomvonala volt) két helyen is használatban volt 1857-ben a vizén, mocsáron, ingoványos részen való átkelés biztosítására valamilyen „általvonó" szerkezet. (Érdekes feladat lehetne a rekonstruálása.) Szentkirály birtokleírásában 1869-ben 5 híd szerepel. Ebből 2 a Kígyóson. Továbbá olvasható a leírásban: „A majortól délnek Kalocsáról Akasztónak vezető országút mellett van egy feszület öntött vasból kő talapzaton." A megnevezett utak, az általvonók és a hidak igazolják azt, hogy volt keleti-nyugati irányú közlekedés Dunapataj-Kalocsa-Sükösd, illetve Paks-ToIna-Szekszárd térségében. Talán nem is véletlen, hogy napjaink (illetve a közeljövő) keleti-nyugati irányú autópályának tervezői ugyancsak ezen a tájon keresik a nyomvonalat. Annyiban módosulva, hogy közben megépült Paks alatt egy atomerőmű, Kalocsától északnyugatra pedig egy repülőtér. Kalocsától kellően délebbre épülhet csak meg ez az útvonal, s így aligha jelenthet majd a város számára jelentős forgalomnövekedést.