Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A tanács szerepe Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagozódásának befolyásolásában

Alig vonható választóvonal a negyedik társadalmi réteg, a commoransok és zsellérek között. A commoransok ideiglenes jelleggel tartózkodtak a helységben, munkavállalási céllal. Ez az ideiglenesség azonban sokszor évekig tartott megszakítás nélkül. Ök nem is folyamodhattak lakosi jogért, — vagy csak különleges szigorításokkal — tehát a felemelkedés útja innen szinte járhatatlan volt. Előbb zsellérséget kellett szerezniük. Társadalmi besorolásuk sokszor teljesen a tanács önkénye szerint alakult. Ide sorolták a különböző bérlőket és napszámos munkát végzőket. Nem említettük külön a nemeseket. Velük a korábbiakban külön tanulmányban foglalkoztunk.

8 Itt csupán annyit kell megjegyezni, hogy a nemesek a hármas kerületen belül a redemptusokkal azonos jogokat élveztek — az eltérés minimális — s többnyire ténylegesen is redemptusok voltak. Kiskunfélegyháza a redempciókor lakosaihoz viszonyítva aránytalanul nagy terhet vállalt, 28 850 Ft értéket váltott a következő megoszlás szerint: Félegyháza földjéért 12.100 Ft Ferencszállás pusztáért 7.000 Ft Fél Galambos pusztáért 5.000 Ft Fél Kisszállás pusztáért 2.750 Ft Nagyvendéglőért 2.000 Ft Összesem 28.850 Ft Még ki sem fizették a teljes összeget, amikor újabb súlyos anyagi terheket vállalva 1753-ban 6.000 forintért megváltották Csólyos pusztát, majd 1758-ban 5.000 forintért Galambos puszta másik felét. Ezzel a város határa 58.000 katasztrális holdra nőtt. A földtulaj don jelentős részét megtartották közös legelőnek és évente újraosztásos rendszerrel hasznosítandó kertföldeknek. A többi földterületet a redempciós összegek arányában tőkeföldként birtokba adták.

9 A redempciókor a földváltás egysége, egy egész telek 140 katasztrális hold tőkefölddel volt egyenlő, megváltási értéke a kifizetéskor 304 Rft. Ezt a földmennyiséget nevezték Félegyházán egy sessiónak.

10 Egész telket azonban az itt élőknek csak töredéke váltott, illetve sokan nem is tudtak földet váltani. Az 1745-ös redempcióhoz s az általa motivált gazdasági és politikai viszonyokhoz vezethető vissza a Jászkun Kerület belső életének szinte minden mozzanata. A redempcióval 8. BANKINE: 1982. 9. IVÁNYOSI: 1985. 10. BKML, Kiskunfélegyháza levéltára (Kf. lt.) V. 101. B. Liber Fundi 1764. 3. p.