Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - TÓTH Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatosan

BIBÓ ISTVÁN EMLÉKIRATA A MAGYARORSZÁGI NÉMET LAKOSSÁG KITELEPÍTÉSÉRŐL 1945. augusztus 18. A kérdés úgy van feladva, hogy kb. 400.000-450.000 magyarországi németet kell kitelepíteni és pedig igen gyors tempóban.

33 Adottság az is, hogy a kitelepítendők sorsa nagymértékben bizonytalan: Lehet, hogy Szovjetoroszország valamelyik részére kerülnek, lehet, hogy Németországba. Ugyanakkor nemcsak a potsdami értekezlet által, hanem irányadó magyar tényezők által is állandóan hangoztatott álláspont az, hogy ennek a kitelepítésnek semmiben sem szabad a tavalyi zsidódeportálásokéhoz hasonlítania. Az alábbiakban azt szeretném kimutatni, hogy a fentiekben említett három^adottság (az áttelepítendők számának magas és fix mennyiségben való megadása, a kitelepítés gyors tempója és a kitelepítendők sorsának bizonytalansága), szük ségképpen azt fogja eredményezni, hogy magyar részről a tavalyi zsidó depor tálásokkal egyjellegű akció fog lebonyolódni és magyar részről a tavalyi akció összes jelenségei meg fognak ismétlődni. A különbség csupán annyi lesz, hogy a magyar hatóságok minden egyes részletakciónál és minden egyes részlet megnyilvánulásnál újból meg újból le fogják szögezni a tavalyi eljárással szembeni különbséget, ami az eljárással és a folyamat azonossága mellett csupán egy külön kis visszataszító képmutatást többletet fog csak jelenteni Az akció azonos jellegét mondhatjuk szükségképpeni emberi és technikai momentumok fogjók okozni, melyek a fenti három adottságból következnek. Az a tény, hogy az áttelepítendők száma 400-450. OOO-ben van megszabva, azt hozza magával, hogy nem lehet azokra szorítkozni, akik a népszámláláskor magukat német nemzetiségűnek vallották, mert ezeknek száma csupán 303.000. Szükségképpen be kell tehát venni azokat is, akik magukat német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallották. Ezek közül valamiféle kivételezési eljárással kell majd azokat kiemelni, akilc a kitelepítés elől kivételt érdemelnek. A lebonyolítás mikéntjére vonatkozóan ez a lehető legrosszabb perspektívákat nyitja meg. Az 1941. évi népszámlálás részleteiben nem 100%ig megbízható, végösszegében azonban meglehetősen pontosan mutatja a hitlerizmusra reagáló és német nemzetiségében öntudatos svábok és a magyarsággal szemben lojális, vagy esetleg a magyarosodás útján elindult svábok közötti választóvonalat. Voltak olyan helyek, ahol a svábok valamilyen ügyes propa33. Utalás a SZEB 1945. augusztus 9-i értesítésére. Bibó István valószínűleg az 1945. augusztus 13-i kibővített minisztertanácsi ülésen elhangzottak, a kibontakozott vita ismeretében tartotta szükségesnek, hogy a kérdéssel kapcsolatos állásfoglalását újra kifejtse.