Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - TÓTH Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatosan

1.) 400-450.000 német nemzetiségű magyar honos Mtelepítése került szóba. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi németség zöme bele kell, hogy kerüljön ebbe a keretije. Az 1941 -es népszámlálás során az 1937. év előtti országhatárok között 477.966 személy vallotta magát német anyanyelvűnek és 303.527 német nemzetiségűnek. Miután a német nemzetiségűek kitelepítéséről és 400.000 körüli számról van szó, lehetetlen másból kiindulni, mint a német anyanyelvűek számbavételéből Ezt pontosan és megbízhatóan meg lehet állapítani a Központi Statisztikai Hivatal irattárában fekvő számlálólapokról, amelyek egyênenlœnt és név szerint mutatják ki a német anyanyelvűeket. Miután nem minden német anyanyelvű vallotta magát német nemzetiségűnek és ezenkívül is köztudomású, hogy a német anyanyelvűek közül számosan nem tekinthetők németeknek, hanem a magyar nép tagjának, szükséges és elkerülhetetlen, hogy kivételeknek adjunk helyet. A kivételek egyik csoportjának kell tekintenünk azokat az eseteket, amikor az illető német anyanyelvű egyén magyar nemzetiségű és anyanyelvű személynek a házastársa, vagy pedig a magyar vegyesházasságból származott az a gyermek, akit német anyanyelvűnek írtak be. A kivételek második csoportját kell, hogy alkossák azok, akik politikai okból részesítendők külön elbírálásban. Ilyen kivételekként veendők számításba: azok, akik németellenes magyar nemzeti mozgalomban vettek tevékenyen részt, akik baloldali politikai mozgalmakban tevékenykedtek, akik kimagasló teljesítményt folytattak a magyar szellemi vagy gazdasági életben, akik köztudomásúan és igazolhatóan szembenálllak hitlerista, vagy német népi törekvésekkel, anélkül, hogy ilyen mozgalmakban vettek volna részt. Ryen elvek alapján szüicséges megejteni a kivételezésre irányuló kérelmek elbírálását és erre a feladatra alkalmasak azok az igazoló bizottságok, amelyeket a Népgondozó Hivatal szervezett meg, azzal a korrigálással, hogy a német nemzetiségű tag helyett magyar bizottságot kell állítani. A lebonyolítás végrehajtására a belügyminisztérium szervei illetékesek, annál is inkább, mert az eddigi ilyenirányú előkészületeket is azok végezték. A kivételezésre irányuló kérelmek elbírálását és a kitelepítendő személyek vagyonának számbavételét, valamint a helyükre való telepítést a Népgondozó Hivatalnak kell végezni, amely egyenesen erre a célra alakult. A végrehajtáshoz szükséges rendészeti, illetve karhatalmi segítséget pedig a rendőrségnek kell nyújtani, szükség szerint egészítve ki a honvédség egyes alakulatainak támogatásával Ennek megfelelően nélkülözhetetlen, hogy a belügyminisztérium kebelében egy 4 tagú bizottság vegye a kezébe az ily módon történő lebonyolítást. A bizottság elnöke, illetve vezetője nem lehet más, mint a belügyminiszter helyettese, vagy kiküldöttjei és tagjai a rendőrség, a honvédség, valamint a Népgondozó Hivatal egy-egy képviselője. Ilyen módon a kitelepítés előkészületei befejezést nyerhetnek szeptember hó l-re, amikorra felállíthatok, illetve átszervezhetők az igazoló bizottságok, megszervezhetők a szükséges karhatalmi alakulatok és elökészíthetők a gyűjtőtáborok.