Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - TÓTH Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatosan

németek kérdését ők mint egyetemleges érvényű nemzetközi kérdést kezelik. Az angoloknál tett lépéseim eddig eredményre nem vezettek. Az angol követ e tekintetben nyilatkozni nem tudott még, csupán azt mondotta, hogy a kérdést, mint a magyar sajtóban Jelmerült kérdést, Jigyelemmel kísérik, erről jelentést küldtek a kormányuknak, annale álláspontját azonban még nem ismerik, 8-10 nap múlva lesz módjuk azt közölni. Az amerikai követ látogatását ma vártam azonban azt lemondotta azért, mert kötelességének tartja előbb, ami természetes is, a SZEB elnökénél Vorosilov marsallnál látogatást tenni, aki nincs itthon most, tehát azután Jog a külügyminisztériumba jönni miután Vorosilov marsallal beszélt. Tehát a követnél Jel akartam a kérdést vetni, hogy tisztázza, hogy mi az USA véleménye az ügyben, hogy nemzetközi, vagy kisebbségi kérdés-e. Tehát ez a dolognak az általános nemzetközi vonatkozása, de nincs még tisztázva a kérdés csehszlovák viszonylatban sem A csehszlovák követnél illetve a misszió vezetőjénél, aki követi rangban van, eljártam és a magyar kisebbségre a pártprogramban hozott nemcsak sérelmes, hanem nemzetközi jogilag sérelmes határozat tekintetében Jelvilágosítást kértem Azt mondotta, hogy ő ismeri, hogy ez a pártok álláspontja, azonban nem tudja ma még, hogy mennyiben Jedi ez a kormány álláspontját és mi a kormány hivatalos felfogása e tekintetben. Tájékozódás végett Kassára utazik, onnan nem tudni, mikor tér vissza, ha visszatér részletes felvilágosítással fog szolgálni Tehát ott is várom az információt, hogy tulajdonképpen Benes kormányának mi a hivatalos álláspontja. Ennyit mindenesetre tudunk, hogy nemcsak az 1938. utániakat tették át tömegesen, sőt csaknem teljes létszámban, különösen az északkeleti szlovák határon, de Pozsony környékén is van ilyen gyűjtötábor és az általunk annakidején meg sem szállt vidékről a magyarságot ebbe a gyűjtőtáborba gyűjtik elszállításra készen, ahogyan az információk szólnak. Annyi kétségtelen hogy egyelőre a gyűjtőtáborba hurcolt magyarok száma még viszonylagosan a magyarság létszámához nem nagy egyelőre és valószínűleg a kiválogatás eddig inkább társadalmi, vagyoni helyzet szerint, egyszóval szociális rétegeződésnek megfelelően és a magyarság politikai életében elfoglalt vezető szerep, vagy esetleg fasiszta tevékenység, szóval politikai mérlegelés szerint történt, így paraszti, vagy munkástömegek csoportosításáról nincs tudomásunk, ellentétben Kelet-Szlovákiával, ahol az 1938. után letelpedett munkásságot és paraszt telepeseket kiutasították és áttették a határon. Nem érdektelen az a bánásmód és módszer, ahogyan ez folyik. A kiutasításoknál általában az a helyzet, hogy 24 órai időt kapnak arra, hogy legszükségesebb ingóságaikat összecsomagolják és 20-50 kg kézipoggyásszal indítják neki, semmiféle szállítási eszközt nem kapnak, ha tudnak fuvart szerezni, avval, ha nem gyalog eljuthatnak a határig; a határon a vámközegek legtöbbször kifosztják őket, úgyhogy lényegében a kiutasított kifosztva kerül ide. A legtöbb helyen a lakást eltávozás előtt lepecsételték. Hogy azután ez a lakás érintetlen maradt volna, azt már az információk nem erősítik meg, mert tudunk arról, hogy a lepecsételt lakásokat Kassán is kifosztották és ma már az ingóságok hollétét sem tudják az illetők felfedni Tehát ez röviden a tényállás a kérdésnek nemzetközi és csehszlovák viszonylataiban, ezek után ha következtetésre, konklúzióra akarunlc jutni azt kell mondanom, hogy a kérdés igen felelősségteljes és igen nehéz. Nekünk a szövetséges hatalmak álláspontja nem közömbös azért, mert lehetőleg igyekszünk abba a politikai gondolatkörbe beleilleszkedni, amelyet ök