Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)
Források - TÓTH Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatosan
A MINISZTERELNÖKSÉGEN TARTOTT PÁRTKÖZI ÉRTEKEZLET JEGYZŐKÖNYVE 1945. május 14. Erdei Ferenc belügyminiszter 14 Eri nem azt Jogom tenni, hogy egy konkrét tervezetet adok elő, amelynek a megvitatását, illetőleg elfogadását kérem, hanem előadom a tényeket és a megoldásnak jelenlegi helyzetét, világosan kimutatván azokat a pontokat, amelyekben komoly és felelős és a pártok között is egyetértő határozatra van szükség, hogy ebben a kérdésben el tudjunk indulni és valami megoldást megvalósítani Bevezetésül magukra a tényekre leszek bátor rámutatni, amelyek ezt a kérdést most már nagyon súlyos és félig-meddig akuttá tették, annál fogva, hogy a határokon magyar népesség került át, akiket el kell helyezni és az ország túlnépesült agrár vidékeiről a földhöz juttatandó agrár szegény népet földhöz kell juttatni és letelepíteni. Fennáll itt még kb. 15.000 székelynek a megoldandó kérdése, akikre nézve a minisztertanács és azt megelőzőleg a pártok központi értekezlete is úgy határozott, hogy ezekkel kapcsolatban elsősorban a hazajutást kell elősegíteni, azonban a székelyek közül is marad fenn egy rész, amely szintén a letelepítendők közé tartozik. 1 A tényeknek egy másik része az, hogy a fasiszta németek kitelepítése mint politikai követelmény általánossá és sürgetővé lett a magyar közvéleményben. 16 Újságok, gyűlések egyformán ezt a követelményt fogalmazták meg és ennek a megindokolásában egyformán szerepet játszanak általában a fasiszta németség magyarellenes magatartása, valamint a jelenlegi történelmi alkalomnak a kihasználása arra, hogy a magyar nép közül a sváb tömböket emeljük ki és tegyük lehetővé azt, hogy a magyar nép megszabaduljon ettől a mindig nemzetellenes részétől és az újjáépítésben könnyebben és jobban tudjon elindulni. Mérgesíti ezt a helyzetet és sürgetővé teszi az, hogy a német községekben már most, a felszabadulás után, egyre-másra történnek olyan jelenetek, melyek feltétlenül kihívónak tekintendők. A földreform során gyakran előfordul, hogy a sváb földosztó bizottságok maguk kőzött osztják el a földet és kijátszók 14. Erdei Ferenc erre a pártközi értekezletre vitte magával Bibó memorandumát. Az értekezletet 1945. május 14-én este 7 órakor a miniszterelnökségen tartották. Erdei megnyilatkozásai jól tükrözik, hogy véleménye lényegesen, számos ponton eltér Bibóétól. 15. Megdöbbentő, hogy a bukovinai székelyek sorsát — mely az értekezleten később is fölvetődött — hazatelepítésük szorgalmazásával kívánták részben megoldani. Az 1941. május 11-én aláirt román-magyar megegyezés természetesen ezt nem tette lehetővé. Bár itt az utalás a háború alatt Erdélyből átszökött tízezrekre is vonatkozik. 16. Figyelemre méltó a megfogalmazás általánosító jellege, valamint büntetésként egyértelműen a kitelepítés kilátásba helyezése.
