Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - TÓTH Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatosan

volksbundisták számonkérését" igyekeztem minél inkább bíróságszerű eljárás keretébe terelni. Bár az egész szervezet és eljárás nagymértékben hevenyészett volt, statisztikai végeredményei reálisak voltak, amennyiben a németek 10%-a kapott első, második vagy harmadik fokozatú volksbundista minősítést."

5 A potsdami határozatot követően, újabb emlékiratban foglalkozik a magyarországi német lakosság kitelepítésének ügyével. Ebben — a határozat ismeretében — már kifejezetten a kollektív büntetés alkalmazására, következményeire, végrehajtásának módjára koncentrál, s természetesen mélyen elítéli azt. Ismét felhívja a figyelmet az előző évben végrehajtott zsidó deportálások és a németség leendő kitelepítése közötti hasonló momentumokra. Keserűen jegyzi meg, hogy ami „különbség van, az nem a magyar részről folyó eljárás és annak erkölcsi kihatása tekintetében áll fenn, hanem a kitelepítendőket átvevő hatalom részéről, mely nem fogja a kitelepítendőket halálvagonokban megsemmisítő táborok felé indítani. Ez azonban az akciónak a magyarság számára kialakuló erkölcsi mérlegén nem fog sokat változtatni."

6 1945. decemberében dolgozták ki azt a rendelet-tervezetet, mely a kitelepítést az 194l-es népszámláláskor magukat német anyanyelvű és magyar nemzetiségű személyekre is kiterjesztette. Bibó ekkor már a közigazgatási főosztály vezetője volt, így közvetlen módon sem joga, sem lehetősége nem volt a törvényelőkészítés befolyásolására. Miután azonban elfogadhatatlannak tartotta a rendelet-tervezetnek a kollektív bűnösség elvén nyugvó álláspontját, valamint azt is, hogy a népszámlálás adatait ilyen célokra vegyék igénybe — újabb memorandumot juttatott el a minisztertanács tagjaihoz. Mint ahogyan ő maga is megjegyzi: teljesen illetéktelenül. Bibó visszaemlékezései szerint: „Nagy Imrét is zavarba hozta, mikor a Minisztertanácson azt kérdezték tőle, hogy most már melyik a belügyi álláspont. Végül is azonban a hivatalos belügyi rendelet-tervezet vált rendeletté. Eljárásom minden mérték szerint súlyos fegyelmi vétség volt, amit tetézett az, hogy akkortájt jelent meg *A magyar demokrácia válsága" c. cikkem, melyben a rendőrség eljárásairól és az internálásokról is szó esett."

7 Megítélésünk szerint, a közreadott dokumentumok nemcsak a XX. század egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodójának tevékenységéhez szolgálhatnak kiegészítésül, de segítik a tisztánlátást a máso5. MTAK Kézirattár, Ms 5110/37. 6. MTAK Kézirattár, Ms 5110/37. 7. MTAK Kézirattár, Ms 5110/ 37.