Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)
Források - IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Adatok a reformkori Kecskemét társadalmi ellentéteihez
Már szintén igaz az, hogy Pusztaszer nem a heverő marhát, tartó kevés számú lakosoké, hanem az egész városi közösségé, s miután igaz az, hogy Pusztaszer az egész közönség haszonvételeire és jövedelmeire, nem pedig néhány magokat szeretők hasznára tartozik, s miután az is igaz, hogy Pusztaszert a váróstul való távolléte miatt minden lakosok között felosztani nem lehet, igaz az is, hogy Pusztaszert úgy kell használni, amint az ezen város fennforgó környülállásaihoz szabva legcélszerűbb és legjövedelmesebb. Nehogy a folyamodásba foglalt egyéb okoknak megtzáfolásával hosszas legyek s unalmat szerezzek, azokat elmellözöm, s oda nyilatkozom, hogy Pusztaszerből egy részt a lakosok között tanyaföldeknek volna szükség kiosztani, a még megmaradó részt pedig továbbra is legelőnek, de illő igazságos bér megkívánása mellett volna tanátsos meghagyni Okaim ezek: A) Pusztaszer, melyet a városi közönség bír, tészen, holdját 1600 négyszögölekkel számítva, 7500 holdakat. Ebbül az árverés mellett kiosztott 1500 hold jöldtül bevesz a város cassa esztendőnként 8700 váltóforintókat. A legelőnek meghagyott nagyobb resztül pedig, vagyis 6000 holdaktul, ha szinte minden darab jószágtul a szájbér 1 forintjával legpontosabban befizettetne is, tsak 2800 váltóforintok vétetódhetnének be. Már vajon helyes használása é ez a pusztának, vagy pedig tsak bitangoltatása, azt úgy hiszem eldönteni igen könnyú B) Mindazért, hogy a puszta a szomszédok betsapásaiktul megoltalmaztasson, mind pedig azért is, hogy a városrul elmaradt a jó erejű gazdák, kiknek a nemes közönség e részben ígéretet is tett, megvigasztaltassanak, s a teher viselésére tehetősekké tétessenek, közöttük 2000 holdat kiosztani lehetne. Egynek-egynek adatván 40 hold, felsegítene azonnal 50 jó lakost. Márpedig, midőn egy városi közönség ereje 50 oly gazdával szaporodik, kik közül mindegyik 40 hold joldet mivel, nem lehet tagadni, hogy ez a város jóllétét s a teherviselők erejét szembetúnóleg gyarapítja. Továbbá, közönségesen elfogadott és helyesnek ítélt elv az, hogy a nemzet boldogsága a lehető legnagyobb népesedéssel, nem pedig a lehető legnagyobb marhák számával fejlik ki, és gyarapodik. Azonban azt sem lehet kétségbe hozni, hogy két ezer hSld mívelt föld sókkal nagyobb számú marhát tart él, hogy sem a bitangolt kétezer hold közlegelő. Midőn tehát Pusztaszernek 2000 hokija ismét mívelés alá vétetik, valósággal a marhaszám fogyni nem fog. Némelyek azon akadnak fel, hogy Pusztaszeren a föld mívelésre s szántásra homokossága miatt nem alkalmatos. De én errül ellenkezőleg vagyok meggyőződve. Mert hiszen sokkal homokosabb volt Pusztaszernél Vais, s mégis hány nemzetség élt belőle, hány sóhajt máig is elvesztésén Sokkal homokosabb ennél Ágasegyháza, a város határában az úgynevezett Csődör, és mégis ki nem látja, hogy mindezen homokos földek haszonnal míveltetnek, s mennyire kapósak. Nem rontja, hanem javítja Pusztaszert a jöldmívelés, tsak tehetősek-