Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Adatok a reformkori Kecskemét társadalmi ellentéteihez

Szili gulyás előtt volt Mezei Péter lőtt 274 db 501 db 60 db 100 db Kelemen József előtt A Páni baromban volt összesen: 935 db. Ebbül látni való, hogy ha id, Csernus Mihály úr nagyszámú s annál fogva a városi legelőre nézve felesleges marháját az az összesen 1974 darab marhák számábul kiveszem, a néhány nemes urak több marhát legeltetnek a városi legelőkön, mitn más minden és több ezer nemtelen és teherviselő lakosok. Lovok volt a nemes uraknak az 1 -ső ménesen 50 db a 2-dikon 97 db a 3-dikon 86 db a 4-diken 203 db és így tsaknem annyi mint valamennyi nemtelen lakosoknak. Ha végre, ami pedig a lelke a dolognak, azt tekintem, hogy mi jött be nagyszámú marháktól és lovaktúl, azt vagyok kéntelen felfedezni, hogy tsak 289 váltóforint és 45 krajcár. Már az ily bánásmódja a gazdasági státusnak nem károsítja é világosan a városi köz cassât, s ha ily használása a több száz ezer forintokon megszerzett legelőknek nem vétkes bitangolás é?Azt tartom, ezt mint világos okoskodással támogatni, helytelenség volna. Nékem pedig azt javallani, hogy e szenvedhetetlen sérelem orvoslása kellő intézetekkel eszközöltessen, felesleges és tulság lenne. 4-szer. Állítom, hogy a gazdasági státus nemcsak élő lakos társainak, nemcsak a városi köz cassának, de még a jövendő maradéknak is megfizethetetlen károkat okoz. Ezen állításom, meglehet, nagyítottnak látszik, de hogy nem az, mindekire, ki a város közlegelőinek mostani állapotját esméri, bátran hivatkozom, s nem szenved kérdést, hogy közlegelőink naprul napra fogynak. Esztendőnként futóhomokká válnak, s rajtuk több homoktorlásokat, hogy sem valóságos legelő mezőt szemlélünk. Mi ennek az oka? bizonyára nem egyéb A) mint a közösség. Mindenki tsak használni szerett, javítani pedig senki. B) Mert különben is homokos természetű legelőinket temérdek jószággal terheljük, proprotiorul hallani senki sem akar, mert C) Nints arra figyelem, hogy ez vagy amaz legelőt mily jószág járja, hanem ellenben a leghomokosabb vidéket is egyik sertéseivel túratja fel, a másik juhaival szaggattatja ki a gyenge gyökereket, s végre mert az úgy neveztetni kívánt gazdasági státus abbul, hogy mit fog a maradék az áltála sovánnyá változtatót legelővel később tenni, leikiesméretet éppen tsinál. Hogy ezen nagy rosszak orvoslása a jószág számainak mérséklésében, s annak is megválasztásában, hogy mely legelőt minemű jószág és mikor hasz436 db