Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Adatok a reformkori Kecskemét társadalmi ellentéteihez

1837. február 1. SIMONYI JÁNOS TANÁCSNOK JAVASLATA A PUSZTASZERREL KAPCSOLATOS FESZÜLTSÉGEK FELOLDÁSÁRA Nemes Tanáts! Megkülönböztetett Tiszteletre Méltó Uraim! Minekutána mind tiszti kötelességem mind pedig egykori úgynevezett népgyűlésben tett azon ígéretem, hogy a szájpénz

39 ßzetestül magokat vonogató néhány nemes urakat a szájpénz fizetésének helyes vőltárulfelvilágosítandom, múlhatatlan megkívánnyák, hogy akkor a midőn a város közjói létének sarkalatos tárgyai vétetnek tanácskozás alá, hogy akkor amidőn tsaknem minden nemes urak mint helybéli lakosok, kik heverő lovat

40 és marhát tartani és tenyészteni szoktak, míg néhány nem nemesi sorsú érdemes lakostársammal a nemes tanácshoz a végett folyamodnak, hogy a pusztaszeri baromjárások továbbra is addigi állapotjókban hagyattassanak, s azok eránt semmi új intézések ne tétessenek: meggyőződésem szeréntí értelmemet és vélekedésemet a nemes tanácsnak, úgy a mostani tanácskozásra meghívott érdemes választott közönségnek előterjesszem hogy a folyamodásban előladottokat felelet nélkül ne hagyjam Mielőtt azonban ezeket tenném, szabad légyen nekem a helybeli juh, marha és lótenyésztésre figyelmet fordítani, s ha bár igen summáson is, mindazokat, melyek ezzel kapcsolatban állanak, érinteni Jelenleg, mint közönségesen tudva van, ajöszágtenyésztés gyakoroltatik a város határában lévő szabad jöldön, a bugatzi és monsotori, úgy ágasegyházi járásokban, Páhi colliníum

41 Szikrában és Pusztaszeren. Ha kérdem és megtekintem hogy mily sikerrel, azt kell felelnem 1- ször. Mily sikerrel tenyésztetik a jószág tartók magokra nézve jószágaikat? E részben egyenesen és elhatározólag nem felelhetek, mert azt, hogy kinek mily nyeresége és haszna van, jószágtartásban, tsak kiki maga tudhatja. Én tapasztalásbul tsak annyit állíthatok, hogyha a jószágtenyésztők nemesebb vérű és jobb fajú lovakat, marhákat és juhokat tenyésztenének, de kevesebb számmal mint most, nyereségek mégis nagyobb lehetne, mert nem volnának kénytelenek tsak középszerű tél beálltával is idegen helyekre sok ezer forintokat kiadni. Nem kénteleníttetnének gyapjaikra előre pénzt felszedni, s takarmány után lótni, futni, fáradni. De ez reám kevésbé tartozván, azt állítom: 2- szor. hogy a helybeli jószágtenyésztők azon lakos társaiknak, kik szinte földdél bírnak, de kik heverő jószágot nem tartanak, nagy terhére vágynak. Mert juhaikkal magányos földjeik mezejét lerágatják, vetéseiket összetöretik. 39. Legeltetési díj, amit a város szedett be. 40. Nem igavonó vagy hátasló, hanem a ménesben a tenyésztést szolgálta. 41. Közhatár, közlegeló.