Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Adatok a reformkori Kecskemét társadalmi ellentéteihez

1835. október 20-24. A KECSKEMÉTI TANÁCS ÁLTAL KINEVEZETT BIZOTTSÁG KIHALLGATÁSI JEGYZŐKÖNYVE 1835. október 20. Az alólírott kiküldöttségnek újra kötelességül tétetvén a további nyomozódás, melynek következtében e bekövetkezendő tanúk kihallgattak: 1- ső tanú: Szentmiklósi István, 61 esztendő, református, feleséges helybeli születés, 4-ik tizedbéli lakos vallja, hogy a múlt hét kedden nemes Kiss Imre úr Tátfái földjén, ahol ö annak földjét kukoritzának feliből szántotta, amidőn a kukoritzát tördelték, azon este Csendes Mihály és volt református kántor Kiss Imre úrhoz mentek, és azzal a tűznél múlattak. Ô távolról több ízben hallotta Kiss Imre úrtól Ferenczy Gzörgy urat emlegetni, de a beszédet egészen nem értette. Másnap azonban ő Kiss Imre urat megszólította, hogy Ferenczy György úr nevét mért emlegette annyiszor, melyre Kiss Imre úr azt feleltet: „Csak gondolja, a múlt napokban Ferenczy György maga házánál engem arra kért, hogy mennék én be elő a város házához a recurrensekkel s nyitnám én ki elő az ajtót, majd ö engem a többiekkel követne, a s hánynánk ki a tanácsbelieket. Én azt feleltem, biz én nem mék, ha tetszik menj te, úgy is szeretnél bíró lenni." Mikor ezen beszédjét Kiss Imre úr elvégezte, a béresek odajöttek, s tovább azt nem folytatta. Továbbá ezen tanú azt mondotta, hogy ö mindezeket hit letétele után is kész Kiss Imre úrnak szemébe mondani. Végre azt vauja, hogy Hegedűs István asztalos mestertől is hallotta azt, hogy a senatorokat csakugyan ki akarták hányni Nemes Kiss Imre béhívattatván, és előtte Szentmiklósi István vallástétele felolvastatván,<azt nyilatkoztatta ki, hogy ő azt nem beszélte. 2- ik tanú: Hegedűs István, 32 esztendős, református, feleséges asztalos mester, 4-ik tizedbeli Sipos Pálné lakója vallja, hogy 1-a Octobris délután Szokolay János házához menvén, neki ezt mondotta: „Most jövök Kiss uraktól. Hozzád is azért jöttem, hogy holnap reggel mikor a calvinisták a templomba már beharangoztak, jöjj be a város házához, majd látsz ott valamit. A senatorokat kihánnyuk, s restauratio lész,

29 azután pedig szabad lész a hús és bormérés. " Ezen szavait hogy elvégezte, bement Sipos Pálnéhoz, és mikor attól kijött, újra az ablakjára ment, és fentebbi hívó szavait ismételte. Akkor ő kérdezte Szokolay Jánostól, hogy hová mén. Melyre Szokolay János azt felelte, hogy „elmék Parrag Istvánhoz, kit nemrég kurtakorcsmáért a tanács megbüntetett. Azt is hívom, de az utczából mindent hívok, hogy a város házához jöjjenek be, 29. Itt: tisztújítás. 30. Nem folyamatosan, 111. nem engedélyezett formában történő bormérés. Kecskemét is évszázadokon át folytatta ellene harcát, csekély eredménnyel. 1818-ban 6 forintot és 12 pálcaütést helyeztek kilátásba kurtakorcsa tartásáért. Kecskeméti szabályrendeletek I. 195. o. Ül. 355. o.