Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Adatok a reformkori Kecskemét társadalmi ellentéteihez

1835. október 2-8. A KECSKEMÉTI TANÁCS ÁLTAL KINEVEZETT BIZOTTSÁG KIHALLGATÁSI JEGYZŐKÖNYVE 1835. október 2. Kocsiszovszky György helybeli lakos szűcs mester elől hivattatván, s az erént hogy minemű híreket hallott valamely nyughatatlankodók etánt újabban is a városban, kikérdeztetvén, azt adta elől, hogy tegnapi napon (1-a Oktobris) délelőtt mintegy 10 óra tájban, helybeli lakos magyartímár

15 Máté István hozzája menvén azt beszélte nekie, hogy a nyughatatlankodók e mai napon bé fognak jönni a város házához (amint azt Máté István Böddi szabóiul hallotta), s a tanácsbeli tagokat mind kihányják. Előadja továbbá Kocsiszovszky György, hogy ugyan tegnap 4 óra tájban délután Sánta Sándor szűcs mester szinte hozzája ment, s azt beszélte, hogy ma reggel 8 órakor, amint ezt nekie (értvén Sánta Sándort) Szokolay Hártó János

1 mondotta, a nyughatatlankodók a város házához bejönnek, s amint oda érkeznek, azt kérdezik legelőször is: „Kié a szék? Kié a Ház?" Megmondják továbbá a tanácsbelieknek, hogy minekutána a resolutiot

17 megkerülték, minekutánna továbbá a nép szabadságát elnyomják, mennyének el a város házátul. Aki pedig magátul el nem megyén, gallérjánál fogva kihánnyák, és ha ezen dolog ma (2-a Octobris) meg nem történik, bizonyosan hétjön (5-a Octobris) megfog történni. Továbbá beszélte azt is Sánta Sándor, hogy a nyughatatlankodóknak valamely levelük vagyon megírva, ha hogy azt nem teszik, (értvén: ha hogy a tanácsbelieket ki nem hányják) sohasem érik el a nép boldogságát. Beszélte továbbá Sánta Sándor nekie, (értvén Kocsisovszky Györgyöt) azt is, hogy Sánta Sándor Szokolaynak azt mondotta, nem jó lesz a dolgot halasztani, mert majd katonaságot hoz a város, erre Szokolay azt felelte, hogy a katonaság nem ezen városba való, hanem királyi városba. Mindezeken felül Sánta még azt is beszélte, hogy Szokolay János nekie azt mondotta, Selley Sámuel 8 már tegnap reggel (1-a Octobris) kiadta a 15. A magyartírnár ökör-, bivaly-, tehén, és lóbóröket dolgozott fel nyereg és szíjmunkának. Ezt a bőrfajt Franciaországban is készítették, és ott magyar bőrnek nevezték. 16. Szokolay ellentmondásos személyiség, aki figyelemre méltó művészi képességéről is tanúbizonyságot tett. L. Orosz László: Szokolay Hártó János várostörténete. In: Levéltári Füzetek (Bács-Kiskun megye) IV. Kecskemét, 1989. 83-96. 17. A város túlzott eladósodása miatt arra kényszerűit, hogy a korábbinál visszafofottabb gazdasági tervet készítsen. Ezt a megyei gyűlés nem fogadta el, és újabb készítésére kötelezte. 18. Selley Sámuel már 1825-ben is összekülönbözött a város magisztrátusával és a választott közönséggel. „Sellyey dolgában ismét sok nyughatatlan folyamodó lakosok találtatván, magokat a közügyekbe is belé keverni kívánták. Kik... többnyire hazátlan, vagyontalan és a nép sepreje lévén... véllek az Electa Communitas nemcsak nem érkezett, de a közügybe sem nekiek, sem Sellyey Sámuel biztosnak beleszólást teljességgel nem engedhet..." IV. 1503. 1825. márc. 2. 164.