Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

alacsony, a MÁV, a posta, valamint a fegyveres testületek alkalmazottainak magas száma, s ugyanez mondható el az értelmiségi és közalkalmazotti rétegről. Ez utóbbiak közül többen Zomborban, a volt megyeszékhelyen születtek, maguk vagy szüleik a köztisztviselők közül kerültek ki, s foglalkozásuk vetette őket a Trianon utáni új megyeszékhelyre, Bajára. A névváltoztatásokat szorgalmazták a magyar hatóságok revíziós igényeik jogosságának biztosítására is. Ez történt az 1941-ben a Délvidékre telepített bukovinai székelyek esetében. A túlnyomó többségben magyar nevú székelyek között volt néhány német, illetve román hangzású név — bukovina igen tarka etnikumú terület —, s ezek megváltoztatását fontosnak tartották, mintegy a háború utáni esetleges újabb határmódosításokra felkészülve, hogy semmi kétség ne férjen ahhoz, hogy a terület Magyarországhoz tartozik.

56 Ez az eset ugyan nem városunkat érintette, de példa arra, milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak a nevek hangzásának. Az 1920-tól 1944-ig történt névmagyarosítások adják az összes változtatás legnagyobb részét, s ebben az időszak történelnii-poUtikai eseményei játsszák a vezető szerepet. NÉVMAGYAROSÍTÁSOK 1945 UTÁN A második világháború befejezése után új korszak indul Magyarország életében, és a névváltoztatások is egy sajátos, eddig nem tapasztaltjelenséggel gazdagodnak. A születési év nem feltétlenül, sőt igen ritka esetben egyezik meg az új név választásának évével, ezért anyagunkban a legutolsó bejegyzés 1984-ből való. Ebben az utolsóként vizsgált időszakban — mely negyven évet ölel fel, míg a megelőző kettő 25-25 évet — azonban 1970-től rendkívül szórványos jelenséggé válik, mindössze 9 engedélyt adtak ki bajai születésűeknek. A névváltoztatások többsége 1945 és 1956 közé esik, a 245 engedélyből 195 (80%). Ezt követően 1969-ig folyamatos, bár Igen kis számú, és nagy részük esztétikai szempontú, magyar név újabb magyarra cserélése. 56. ELEKES Dénes volt istensegítsi, majd kalaznói (Tolna megye) plébános visszaemlékezése. TIM Adattár, 1140. 89. — A névmagyarosításról mint védekezésről TRÓCSÁNYI György 1933. 20.