Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

így folytatja: „Ha a német birodalom a maga missziós törekvéseivel más földrészen volna, föl sem merülne ez a probléma azzal a nyomatékkal, mint ma a névmagyarosításra való törekvés. 3 Bizonyos, hogy nem minden névváltoztatásnál a német befolyás elleni tiltakozás, vagy az arra adott válasz játszik szerepet. De az tény, hogy éppen a német birodalommal egyre szorosabban összefonódó politika idején, a világháború alatt több a német névváltoztatás, mindenképpen az egyre erőszakosabb német behatolással szembeni magatartás is szerepet kaphat.

54 A névmagyarosítás ellen Németország tiltakozik is — „ötödik hadoszlopát" érintő kérdésről lévén szó —, s ezzel magyarázható, hogy az újságokban 1934-től kezdve nem közlik a megváltoztatott neveket.

55 Az 1931 és 1941 közé eső időszakban olyanokat is találunk anyagunkban, akik a trianoni országhatárokon kívül születettek, de ekkor újra anyakönyvezték őket. Nem minden néwáltoztató került azonban közülük a bajai anyakönyvekbe. így az a Vojnits Ferenc sem, aki szorgalmazója volt a szerb megszállás alóli felszabadulás évfordulójakor az ünnepi névmagyarosításnak, s maga a Borbíró nevet választotta. Róla tudjuk, hogy Szabadkán született, s ezért nem szerepel adataink között. Születési helyként 70 különböző város vagy község szerepel, s ezekből ma 51 Jugoszláviában van, 9 Romániában, 5 Csehszlovákiában, 2-2 Ausztriában, illetve a Szovjetunióban, 1 pedig Németországban. Az újból anyakönyvezetteknek 96 névváltoztatási engedélyt adtak ki. Legnagyobb számban tehát a Jugoszláviához csatolt Dél-Bácskából, a hajdani Bács—Bodrog vármegye leszakított részeiről származnak, ami teljesen érthető és nyilvánvaló. Zombori születésú 15, szabadkai pedig 8. A többi helységben egy, legfeljebb három kérvényező született. A foglalkozás, illetve az eredeti név típusa szerinti megoszlás egyenletes, de feltúnő az eddig tapasztaltakkal szemben az iparosok 53. TRÓCSÁNYI György 1933. 14. 54. A tulajdonnevek, ezen belül a helynevek elnémetesítésére erőszakosan és erőszakoltan kiterjedt a Volksbund vezetésének figyelme. — TILKOVSZKY Lóránt 1986. 141. — A német befolyás növekedéséről, a német nemzetiség kulturális helyzetéről és szervezeteiről TILKOVSZKY Lóránt 1990. 288-294. 55. Az újságokban közölt névváltoztatásokat 1923 és 1933 között kigyújtötték, és három csoportba (német, egyéb, zsidó) sorolták. — TILKOVSZKY Lóránt 1989. 91-92.; 288-294. — A sajtóban történt közlések leállítására különböző magyarázatokat kerestek. A Független Magyarság újságírója úgy vélekedett, hogy a pénzügyi okok mellett — egyre több nevet kellett közölni — az is szerepet kapott, hogy elsősorban közalkalmazottak változtatták meg nevüket, és a kormányzat ezt igyekezett eltitkolni. — FMS 1934. február 4.