Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

Ugyanaznap reggel a városházán — a II. kerület választási székhelyén — a kitűzött időben, 6 órakor még nem tudták megkezdeni a választást. Olyan igény merült fel ugyanis, hogy a rk. istentisztelet miatt kicsit várjanak a kezdéssel, mivel sokan a templomban tartózkodtak. (Ismeretes, hogy a II. kerületben túlsúlyban római katolikusok laktak, s itt r. kat. követ választását írták elő.) A később szép számmal összegyűlt választók előtt Gyenes TWihály elnök hazafias tartalmú beszédet mondott, nyomatékosarí utalva arra, hogy Kecskemét végre valahára megérte, hogy az országgyűlésben képviseltetheti magát, ezzel jelentékenyebb helyet vívott ki magának a városok sorában. Ezt követően minden oldalról Simonyi János, volt tanácsnok nevét kiáltották, s mivel senki más nem lépett fel jelöltként, s mást nem kívántak jelöltnek, az elnök Simonyi Jánost Kecskemét II. kerületének követévé jelentette kl Simonyi nem volt jelen a választáson, küldöttséget menesztettek érte, majd megjelenését zajos éljenzéssel fogadták. Simonyi megköszönte a közbizalmat, elfogadta a követséget, s „szokott szabatos modorávaT kifejtette politikai hitvallását, melynek sarkalatos pontja a város önállásának biztosítása volt. Az önállás a megyétől való függetlenséget, a sz. kir. városi cím elérését jelentette, melyért hosszú idő óta küzdelmet folytatott a város elöljárósága. Simonyi kérte a választókat, hogy minden előforduló fontos tárgyaknál — „miután kötetlenül, önbelátására hagyatva ülendi meg követi székét" — tanácsaikkal segítsék. (Követutasítás ugyanis a népképviseleti választáson nem volt.)

6 A második kerület választói tehát egy helyi, nem nemes származású, városi polgárt választottak követükül, aki saját erejéből küzdötte fel magát a tanácsnoki tisztre. Simonyi János (1784-1853) apja szűcs mester volt, aki fiából is iparos embert akart nevelni. Az ifjúnak azonban nem volt kedve hozzá, jobban szeretett olvasni, tanulni. Szülői beleegyezés nélkül, saját emberségéből, s jóakarók támogatásával sikerrel tette le a bölcsészdoktori vizsgát, s alig 23 évesen ünnepélyesen tudorrá (doktorrá) avatták. Tanulmányait a jogtudományok terén folytatta, s ügyvédi diplomát szerzett. A városi hivatalnokoskodást — jó képességei ellenére — elég lent kezdte. Szorgalma, alapos tudása és jó modora emelte egyre feljebb, jegyző, majd 33 évesen a város szenátora lett. Ezt a hivatalt egészen 1848-ig töltötte be.

63 Június 18-án — a választás napján — délelőtt 11 órakor indult útnak az I. kerület választóinak küldötsége Pestre, hogy átadják Kossuthnak a megbízólevelet. Útközben vették csak észre, hogy otthon 62. BKML IV. 1602. AII. kerületi választási bizottság jegyzőkönyve 9/1848. sz. irat 63. BKML IV. 1604 I./148. számú irat