Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)
Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten
nak. Jó lesz megismertetni a képviselői aspiránsokat — Egypárt nekünk is szerencsénk van bemutatni: Fejes János és Hajagos Ülés ő kigyelmökben. —Az első életének korábi részét homály fedi hú rajzát csak a pesti kártyások adhatnák. Mióta itthon lakik, választott polgári buzgalmát a Sas-vendéglő-féle Geschaeftben mutatta meg, melyben a házipénztárnak 9-10 ezerjrt aszta hasznot eszközölt: no úgy csáléra." 5 * A gunyoros hangnemben írt cikk nélkülöz minden konkrétumot, tényt Fejes addigi életével kapcsolatban. Holott Fejes az 1840-es évektől, mint a választott közönség tagja jelentős szerepet vállalt Kecskemétnek a sz. kir.-i városi címért folytatott küzdelmében. Tevőlegesen vett részt a város birtokszerző poétikájában, nevéhez is fűződött a 2.200 holdas gyalui birtok megszerzése. A gazdasági haladás híveként nemcsak a Magyar Gazda rendszeres olvasója volt, hanem aktívan közreműködött egy városi mintagazdaság megszevezésében. Személyes példaadással, őszinte megnyilvánulásaival a haladás mellett tett hitet. A vidéki értelmiség azon csoportjához tartozott, akik a polgári haladás híveként nemcsak a polgári értelmiség, de a szélesebb néprétegek érdekeiért is szót emelt. (Ö volt az, aki az electa communitas ülésén rávette a választott közönség és a városi elöljáróság tagjait, hogy a megyei szegénység sorsának javításáért anyagi áldozatot is hozzon a város.) Nyíltságával, őszinteségével, a haladás melletti kiállásával sok barátra tett szert, de legalább annyi ellenségre is. Sokszor kényszerült védekezésre, önmaga igazolására a személyét ért támadások miatt. Mindamellett ahogy sűrűsödtek az események a forradalom kitörésével, úgy nőtt Fejes ázsiója. Ö volt az, aki elsőként sürgette a polgárőrség felállítását, a város küldöttjeként résztvett a pesti megyegyűlésen, tagja lett a közcsendi választmánynak. (Ennek egyik ülésén — április 11-én —javasolta, hogy Táncsics Mihály „Munkások Újságja'' c. lapját közköltségen rendeljék meg a céhek számára.) Fejest beválasztották annak a bizottságnak a tagjai közé is, amelynek feladata volt az új városi önkormányzat létrehozásának elvi és gyakorlati módozatait kialakítani. 1848. május 15-én pedig a itsztújító szék elnökévé választották. A tényeket a Ligeti álnév alá bújt cikkíró nem tagadhatta, ezért Fejesnek egy pénzügyi akciójába kötött bele. Ezt nehezebb, nehézkesebb volt cáfolni. (A bizonyításra, a rágalmak cáfolására Fejes csak július közepén gondolhatott — amikoris a tanácstól kért írásos bizonyítványt —, addig a tisztújítás szervezésével kapcsolatos teendők foglalkoztatták.) 58. Márczius Tizenötödike Pest, 1848. június 2. 68. szám 273. old. „Kecskemétről" cím alatt.
