Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

szereplők száma. Ha az egy tizedre jutó átlagszámot (1823 : 9) 202-t duplán hozzáadjuk az utólag készült jegyzékben összeírt jogosultak számához — azért duplán, mert az 1. és a 7. tized jegyzéke hiányzik -, talán a legvalószínűbb számát kapjuk meg a követválasztásra jogosul­taknak, s ez 2.227Jő. Ez a lakosság 5,5%-a. A választásra jogosultak lakossághoz viszo­nyított aránya a szakirodalom szerint országosan 7-9% körül moz­gott. 57 (A választási előkészület fejezetben említett néhány helység példája is ezt tükrözi, ugyanis Szentesen 7%, Cegléden 9%, Jászbe­rényben 8% Győrött 8%, Nyíregyházán 8% volt.) Ennek az aránynak Kecskemét alatta maradt. Ez azt jelenti tehát, hogy a város társada­lomszerkezete erősen paraszti színezetet mutatott a 19. század köze­pén. A polgárosodás kezdeti szakaszáig sem jutott el ekkorra Kecske­mét. A város társadalomszerkezetéből következett tehát, hogy alacsony volt a választásra jogosultak száma. A város lakosságának nagy része nem szólhatott bele a közélet alakításába, a politikai jogokon kívül rekedt. S még ennek a kis rétegnek is, aki rendelkezett politikai jogokkal, jelentős hányada nem ismerte fel érdekeinek a választás általi kifejezhetőségét. A jogosultak­nak — 2.227 fő — csak 41%-a (923 fő) élt jogával, jelent meg az összeíró bizottságok előtt, s vétette fel magát a választói névjegyzékbe. Több mint a fele azonban távol maradt a választásoktól. A fennmaradó kis réteg már könnyen befolyásolhatta, mint ahogy befolyásolta is a választás kimenetelét. A bevezetőben feltett kérdésre — tehát, hogy a város társada­lomszerkezetéből következett-e az összeírtak igen kis száma, vagy az érdektelenségnek, a tájékoztatásban elkövetett mulasztásoknak, vagy egyszerűen az országosan tapasztalt körülményeknek volt betudható — a következő választ adhatjuk. Az okok között két csoportot külön­böztethetünk meg. Az első csoportba az országosan is jellemző indokok tartoznak. Eszerint a választásoktól való nagyarányú távolmaradás Kecskeméten indokolható azzal, hogy az összeírások és a választások a legnagyobb dologidőre estek, a lakosság félt az összeírásoktól, tartva egy új adókivetéstől. Nem értették a különbséget a tisztújításhoz való összeírás és a követválasztáshoz való összeírás között (ne feledjük, a nemzeti őrseregbe való összeírás is ekkor folyt), nem értették a válasz­tás fontosságát (politikai iskolázatlanság), az országos események 57. HORVÁTH Róbert: A magyar választások a statisztika tükrében, Ül. RUSZKAI Miklós: Az 1945. előtti magyar választások statisztikája c. cikkeikben 7,1%-ra teszik a választójogosultak országos átlagát. Csizmadia Andon A magyar választási rendszer 1848/49-ben c. munkájában — a fellelt források alapján arra a következtetésre jutott, hogy „a jogosultak száma a 7%-ot jelentősen meghaladta, s valószínűleg a 10%-ot is megközelítette." (Csizmadia 1963. 105. o.)

Next

/
Thumbnails
Contents