Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

Áttekintve az egyes cenzuskritériumokat és az azok alapján választójogot nyertek számát, összegzésként megállapíthatjuk, hogy — az összeírás alapján — választásra jogosult volt 1848-ban Kecskeméten: Ez azonban nem valós szám, a plurális választójogot tükrözi, mert minden alapnál számbavettük azokat, akik az adott cenzushatárt meghaladták, vagy a kritériumoknak megfeleltek. így pl. a birtok alapján nyerhető választásra jogosultak között nemcsak a birtokos gazdák, hanem a birtokos nemesek is számításba jöttek. Ugyancsak szerepeltek az iparnál és az értelmiségi alapnál, ha vagyonuk, birtokuk mellett még ipart űztek, vagy értelmiségi pályán tevékenykedtek. Ugyanakkor viszont a jövedelem alapján választásra jogosultak között nem szerepelnek, de szerepelhettek volna, a nemesek, mert a vagyonösszeírás nem tüntette fel haszonbéres földjeiket és állataikat. A jövedelem alapján választásra jogosultak között szerepelnek viszont azok a parasztgazdák, akiknek saját földjük mellett árendás földjük és meghatározott negyságú állatállományuk volt. Ugyanígy az iparosok kőzött is fel vannak véve, ha Iparral is foglalkoztak, vagy ha a birtokuk mellett értelmiségi tevékenységet folytattak. A nemeseknek, a vagyonos nagygazdáknak, gazdag iparosoknak és a tehetős értelmiségnek tehát a törvény többszőrös választójogot biztosított. Nézzük meg, hogy a jogosultak és a joggal élni kívánók aránya hogyan alakult: (L. IX. táblázat) régi jogon: birtok alapján: jövedelem alapján: ipar: értelmiségi alapon: 117 fő 708 fő 1887 fő 139 fő 38 f* Összesen: 2889 fő.