Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)
Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten
ügyvéd. A város bővelkedett jogvégzett Ujakkal. A református kollégium főiskolává fejlesztése az 1830-as években kezdődött meg, s már „1836-ban a középtanodai osztályok tanulóin kívül 105 hallgatója volt a philosophiai, juridical és theológiai tudományoknak. 1840-ben a filozófusok száma 148, a joghallgatóké 33, a teológusoké pedig 18 volt 51 Az ügyvédek száma annak ellenére nőtt, hogy országszerte szigorították a magasabb egyetemi, vagy főiskolás évfolyamba lépés feltételeit. Tiszteletbeli — fizetés nélküli, vagy minimális tiszteletdíj mellett — sokan vállaltak állást Kecskemét tisztikarában is, évekig várakozva, míg egy-egy állás megürült. Üresedés esetén nem volt ritka az öt-hat pályázó egy állásra. írnoki állásokon ekkor — de később is — sokszor hites ügyvédek fogaltak helyet. A mezőgazdasággal, a mezőgazdasági árutermeléssel függött össze a műszaki értelmiség kialakulása. A földesúri táblák, célszerűen művelhető birtoktestek kialakítása, vagy a főldterülketek megfelelő beosztása, a földméréssel, a város- és vízszabályozással kapcsolatos teendők egyre erőteljesebben igényelték kultúrmérnökök alkalmazását. Jellemző, hogy Keecskeméten pl. 1848 előtt földmérőt alkalmaztak e teendők ellátására, 1848-ban a tisztújításkor azonban okleveles mérnököt választottak Horváth György személyében. A természettudományos ismereteket igénylő másik nagy foglalkozási csoport az orvosi. A gazdasági és társadalmi fejlődéssel megnövekedtek országszerte a közegészségügyi igények. Az igények rétegződését tükrözi az egészségügyi személyzet differenciálódása. A korszakban már korlátozták a magas szintű képzést nélkülöző borbélyok, felcserek tevékenységi körét, társadalmi rangjuk leértékelődött. Az egészségvédelem azonban jórészt népvédelmi (adózó fél), munkaerővédelmi színezetet tükrözött, nem belső igényként lépett fel. Az orvosok szerepének jelentősége mutatkozott meg abban, hogy pl. Kecskeméten 1848-ban a városi orvos fizetése azonos nagyságú volt, mint a városi főügyészé, egyaránt 750 váltóforint. Volt már állatorvos is a városban (Posta Pál), községi szinten azonban még nem foglalkoztatta a város vezetőit az állategészségügy. (Csak 1861-ben rendszeresítettek városi állatorvosi állást.) Az orvosok, gyógyszerészek, mivel a lakossággal sokoldalú kapcsolatba kerültek, sokszor a helyi polgári politikai s kulturális érdekek szócsöveivé váltak. A 19. század első felében a szakképzettséget igénylő foglalkozások bővülésével kitágultak az oktatásügy hatósugarai, több iskolára, több tanárra lett szükség. Az oktatási pályán belül az értelmiség létszámát 50. LIPÓTZY Sáridon (Kecskemét th. város blrtokszerzése és a sz. kir. városság kérdése. Szeged) 1935. 34. o. 51. ANTALFFY 278. o.