Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - SZABÓ Attila: Kecskemét közmunkaterhei 1686-1848

voltak kötelesek "sor szerént" kiállítani, valamint a vagyontalanokkal együtt gyalogrobotot végezni a fuvarozásnál. Az egyes években végzett közmunka mennyiségét a hiányos adatok miatt nehéz Összevetmi, ugyanis legtöbb esetben időtartamot (napot, hetet) nem jeleznek a források. A pontos dátum és időtartam jelölése ritkább. Pl. 1689. május 27-én a „Budai Inspector Urunk" számára küldött 16 kaszás 3 hétig, a július 23-án küldött 17 kaszás 2 hétig szolgált.

56 Az 1685. évben 1025 alkalommal történt valamely termék (széna, szalma, árpa, bor, fa, nád, szög) levél vagy személy szállítása 23 különböző helyre. 1710-ben összesen 576 alkalommal, 29 helyen voltak fuvarban a kecskemétiek. 1685-ben 763 hetet kaszáltak, 210 alkalommal rendelték Budára „Várműre" a lakosokat. Egyéb munkát („fabíró volt", „istrázsált", „juhot hajtott") végeztek még 8 hetet, Illetve 4 alkalommal. 1710-ben 330 hét kaszálást jegyzett fel a nótárius a jegyzőkönyvbe. (Iványosi-Szabó Tibor számítása szerint a kecskemétiek 1664-ben 1072 hét gyalogrobotot és 227 alkalommal postaszolgálatot teljesítettek.

57 Az összes robot 1849 hetet tett ki.) A XVIII. század derekán kb. 2300 gyalognapot teljesítettek a kecskeméti adózók.

58 1785-ben szekérrel és kocsival mintegy 900 alkalommal, „kaszás bérben" 1300 fő, „gyalog sorban" 520 fő teljesített szolgálatot.

59 1786-ban kilenc helyre indult kecskeméti forspont.

60 Összeségében megállapítható, hogy a törők-hódoltság és a kuruc-háborúk korában a városlakokat súlyosabb munkajáradék terhelhette, mint a későbbi időszak nagyobb létszámú mezőváros adózóit. 1711 előtt a robotmunka zömét a török és a császári hadseregek részére kellett fordítani. Jellemző körülmény, hogy a török alóli felszabadulás után 9 évvel „Gyuláról Tőmösvarra Törökök részére" adtak a kecskemétiek 440 ökröt, 4 lovat és 110 szekeret.

61 Ráadásul 120 ökör és 88 szekér elpusztult. A török kiűzése után a megszilárduló vármegye igazgatás igyekezett az adókivetést (így az mgyenmunkát is) saját hatáskörében intézni.

62 Az 1711 56. Uo. 1689. 57. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1988/A. II. és IV. táblázat 58. IV. 1504. m. 1752., 1755. 59. ÍV. 1504. 1. 1785. 60. Uo. 1786. 61. TV. 1504. a. 1695. 62. 1710-ben tiltakozott Pest-Pilis-Solt vármegye, mivel a szolnoki vár parancsnoka bizonyos munkákat vetett ki a lakosságra, holott ez a vármegye jogkörébe tartozik. BOROSY András: 1986. 258