Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

segyhâzi pusztabeli részbirtokok... minden holdja után biztos jövedelemként 5 vfrt, a többi ideiglenes haszonbéres birtokok holdja után pedig 1 vfrt, végre minden darab ló, vagy marha után 10 vfrt, minden darab birka után 1 vfrt vétessék fel.

,45 A jövedelmi választási alapnál vették tehát számításba a haszonbéres földeket és az állatvagyont. A tizedenként és házanként felvett vagyonösszeírásban feltüntették a haszonbéres föld nagyságát, a szarvasmarha-, ló- és juhállományt is. (A sertések számát, ami szintén szerepel az összeírásban a választási jövedelmi alapnál nem vették figyelembe.)

46 A vizsgált adóalapösszeírás szerint a nem nemes gazdák (3.590 háztartás) kezén mintegy 105.9315 hold haszonbéres földterület halmozódott fel 1848-ra. (Ennek háztartásokra lebontott megoszlását L. a VII. táblázatban.) 45. BKML IV. 1601/b Kecskemét város Tanácsának iratai Tisztújítási iratok 1848. 46. A .község nevében" a tanács szerezte meg a pusztákat örök áron, vagy haszonbérbe a .helybeli lakosok felsegítésére", s azokat jórészt azok között osztotta ki, akik a legtöbbet ígértek érte, vagy alkalmasnak találtattak rá. A haszonbéres földeket a lakosok nem használhatták fel nyerészkedésre, egymás között nem adhatták-vehették a tanács jóváhagyása nélkül és pénzzel se terhelhették meg, egy 1836. évi rendelkezés szerint. (Kecskemét szabályrendeletei 2. köt. 469. o.) Tiltották haszonbéres földek idegeneknek való átadását is, a tiltó rendelkezés megszegőit szigorúan büntették. (1840-es szabályrendelet.) A tilalmak megszegőitől elvett földet más .földnélküli szúkös itt-lakosnak" adták át A tanács tudta és beleegyezése nélkül semmiféle szerződést nem köthettek a város lakói haszonbéres földjükre vonatkozóan. (1845-ös szabályrendelet.) A haszonbéres földek örökölhetóek voltak, elsősorban férfi ágon .mindaddig, még valamely család férfi örökösöket számlálhat", ezen túl lányágon is.