Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

földön gazdálkodtak. Nem egy városi polgár volt, aki a házán kívül csak árendás földet tudhatott magának ebben az időben.

36 A nagyszámú lakosság a kis kiterjedésű szántóföld művelése mellett intenzívebb szőlő- és gyümölcstermelést űzött. Kecskeméten a városi polgárjog része volt a szabad bormérés. Bizonyos pénzösszeg lefizetése mellett saját termésű borát egész éven át mérhette a városi polgár akár volt háza, akár nem. Ezért érthetői, hogy a város lakói igyekeztek minél nagyobb szőlőbirtokra is szert tenni.

37

A nem nemes háztulajdonosok szőlőbirtok-megoszlását az V. táblázat érzékelteti. V. táblázat Szőlőbirtok megoszlása (kapában) Tiz. 0-1 1 2 3-5 6-10 10 kapa fölött Háztartások száma 1. 130 46 53 54 26 1 310 2. 100 51 34 59 17 3 264 3. 110 63 54 56 20 303 4. 105 63 58 65 16 5 312 5. 115 39 44 61 14 3 276 6. 128 61 48 66 10 4 317 7. 141 40 52 54 27 1 315 8. 143 41 55 50 12 1 302 9. 189 72 44 25 6 336 10. 267 53 63 59 4 446 11. 180 78 90 52 9 409 össz.: 1608 607 595 601 161 18 3590 36. Pl. 5. tized 1592 hsz. Csabanyi Sándornak a ház mellett .csak" 384 hold árendás földje volt. 6. tized 1943 hsz. P. Kiss Mihály 488 holdat árendált a várostól szántó és egyéb ingatlan nélkül. 7. tized 2128 hsz. S. Kovács László szántó nélkül bírt 500 hold árendás földet. 37. Kecskeméten még a zselléreknek is volt szóilej ük. Két tizedből: 3. és 10. tizedből maradt fenn összeírás a zsellérekre vonatkozóan 1848-ból. Az összeírásban feltüntették a zsellér és a gazda nevét, a zsellér családtagjait, a zsellérek szántó és szőlőtulajdonát, és ha volt iparukat is. A 3. tizedben 83 zsellér élt, ezek birtokában volt 2 hold szántó és 23 kapa szóló. A 10. tizedben összeírt 132 zsellér 11 hold szántó mellett 30 hold árendás földet és 13,5 kapa szólót mondhatott magáénak. BKML IV. 1504/m Zsellérek összeírása 1848.