Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

Kecskeméten a már említett „Tisztújításra vonatkozó Rendszabályok"-ban határozták meg a földterület értékét, valamint a szőlőbirtokokét is, amelyeket szintén a vagyoni cenzusnál vettek figyelembe.

35 A hatalmas kiterjedésű — mintegy 160.000 hold nagyságú Kecskemét területéből 1848-ban a házzal bíró paraszgazdák tulajdonában összesen 14.436 hold szántó és 4.998 kapa szőlőterület volt. (A többi a nemeseknek, ill. magának a városnak a birtoka volt. A város úgy hasznosította a saját földterületét, hogy a város polgárainak haszonbérbe adta. Az összeírt 3.590 nem nemes gazda közül — elvben tehát — mindaz megkaphatta a választójogot, aki a ház mellett mintegy 3 hold szántóval, vagy 2 kapa szőlővel rendelkezett. (Ha eltekintünk a föld minőségétől — ami az összeírásból nem derülhetett ki —, és egy 200 vfrt /hold szántó-, ill. 300 vfrt/ kapa szőlőértékkel számolunk.) A városban általában kisebb föld mellett nagyobb értékű ház is elég volt a választóképességhez, míg úrbéres helységekben nagyobb földbirtokot követeltek. Hogyan oszlott meg ez a birtokterület a gazdák tulajdonában: L. IV. táblázat. 35. A házak értékéről a „Rendszabályokéban nincs szó, erre vonatkozóan valószínűleg nem tudtak megközelítő kategóriákat kialakítani. Az összeírásokban is csak a házfundusok szerepelnek, amelyek eléggé eltérő nagyságúak. Az eltérő nagyságú házhelyeken különböző értékű házak lehettek. Csak egyetlen egy adat a teleknagyságot befolyásoló tényezők közül pl. a bent telelő marhák száma. A város települészszerkezetét ugyanis nagyrészt a mezőgazdaság és az állattartás igénye alakította. A követválasztásra jogosultak számának megállapításánál így a házak értékét nem tudtuk figyelembe venni, s csak a vagyonnak a többi összetevőivel — a földdel és a szőlővel — számoltunk. Csak háza 596 gazdának volt.