Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

névjegyzék, akik magukat felvetetni kívántak — a törvény adta keretek között — a választói névjegyzékbe.

22 2,31%! Vajon Kecskemét társadalmából, társadalomszerkezetéből következett-e a lakosság számához viszonyított elképesztően kis aránya az összeírtaknak? Vagy annyira apolitikusak lettek volna a kecskemétiek 1848-ban, hogy nem törődtek azzal sem hogy ki és hogyan, vagy egyáltalán képviseli-e érdekeiket az országgyűlésen? Vagy egyszerűen azokról az országosan megvolt körülményekről van szó, hogy a választás éppen a nagy dologidőre esett, s Kecskemét kizárólag mezőgazdaságból élő város lévén ekkor ez fokozottabban érvényesült? Vagy a politikai iskolázatlanság miatt nem mérhették fel a választások fontosságát? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ — még a választás eseményeinek bemutatása előtt —, s ehhez mindenek előtt a választásra jogosultak számának megállapítására volt szükség. 22 Az 1848-1849-1 minisztérium levéltárának Statisztikai Osztálya 1848-as iratai között (MOL.) néhány város követválasztásra jogosultjainak összesítése szerepel. Pl. Szentesen 2.315 fő, Cegléden 1.391 fő, Jászberényben 1.522 fő, Győrött több mint 1.550 fő, Nyíregyházán 1.418 fő választásra jogosult személy volt. Hogyan alakult ez a lakosság számához és az összeírtak számához viszonyítva? I A város neve Lakosok száma Vál.-rajog. száma A jogosultak aránya a lak.%-ban összeírtak száma Összeírtak aránya a jogos. %-ban Szentes 32.393 2.315 7% 1.591 69% Cegléd 15.136 1.391 9% 772 55% Jászberény 18.343 1.522 8% 735 48% Győr 17.200 1.500 8% 766 51% Nyíregyháza 17.094 1.418 8% 628 44%