Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

157 tagú képviselőtestület választását írta elő. (Kecskeméten 1848. június végén 168 fős képviselőtestületet választottak.) A népképviselet elve szerint a város tisztikarának és képviselőtestületének tagjait a lakosság választotta meghatározott cenzus mellett.

12 Az önkormányzati választásra jogosultak összeírásának időpontjául május 22-26 napokat tűzték ki. Május 27-29-re tervezték az összeírtak névjegyzékeinek közszemlére való kitételét, május 30-31 és június 1-én tehette meg a lakosság a Jegyzékkel kapcsolatos kifogását. Magát a tisztviselőválasztást és a képviselőtestület tagjainak megválasztását június elejére tervezték. Az eljárás menetét, a választójogosultság kritériumait hirdetmények útján tudatosították a lakossággal. Még jóformán el sem kezdődtek az új önkormányzat kialakításának eseményei, az országos politika már sürgetően írta elő az országgyűlés összehívását, az országgyűlési követeknek — az új törvény szellemében történő — megválasztását. A Batthyány-kormány május 12-én még elutasította a radikálisok azon törekvéseit, melyek a népképviseleti országgyűlés mielőbbi megalakítására irányultak. A szerbek május 12-1 karlócai gyűlése után, a délvidékről való fenyegetettség hatására már azt mondta ki, hogy nem később, mint július elején meg kell nyitni az országgyűlést. (Május 16-án már az önkéntes nemzetőrök jelentkezését, és összeírásukat szorgalmazta egy miniszterelnöki felhívás.)

13 Az országgyűlés egybehívásáról intézkedő nádori rendeletek május 20-án születtek meg. 12. Ez a cenzus sokkal szűkebb volt, mint az országgyűlési követek választásánál alkalmazott. A városi tisztviselők és a képviselőtestület választására nézve választók lehettek azok, akik .a) A város határához tartozó, és a telekkönyvben tulajdon, vagy egyszersmind hitveseik nevére is különleg beírt olly házat, vagy telket, egy év óta bírnak, melynek értéke kis városban (12.000 lakosnál kevesebb) 300, — középvárosban (12.000 lakosnál több) 700 — nagy városban 1000, különösen Pest városában 2000 pengó forint; vagy b) A város határában mint kézművesek, bejegyzett kereskedők, gyárosok, egy év óta letelepedve vannak, tulajdon műhellyel vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak, és ha kézművesek folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. c) Tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, kik a városban egy év óta telepedve vannak és kis városban 40-, közép város ban 60-, nagy városban 80-, Pestvárosban 100 pengó forint házbért fizetnek. d) Ezen kívül mindazok, kik a város kebelében két év óta telepedve vannak, és kis városban 200-, közép városban 400-, nagy városban 600-, Pest városában 800 pengő forint biztos jövedelmet, keresetük, vagy tőkeértékük után kimutatni képesek." 1847/ 1848-ik évi Országgyűlési Törvényczikkek. Pesten, Landerer és Heckenastnál 1848. 89-90. o. 13. Kecskeméten május 18-20. között írták össze tizedenként a nemzetőröket.