Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - SZABÓ Attila: Kecskemét közmunkaterhei 1686-1848

dolgozott, hanem családtagja, cselédje, vagy fogadott napszámosa robotolt. 1699-ben „Őrdőgh Mátyás volt maga személyében Pestre," vagyis szükségesnek tartotta a nótárius azt megjegyezni, hogy személyesen dolgozott.

20 1709-ben Péter Jánosnak „mert szolgája, egy lova," egy másik adózónak „volt egy embere kaszálni egy hétig." 1710-ben Tóth Mihálynak „volt két lova szolgája Pestre hintót vontatni."

21 Ugyanebben az évben CsikPéterné, Nádasdi Istvánné „kaszált, marhát hajtott, lóval kocsival robotolt" a közmunka összeírási jegyzőkönyv szerint. TV. táblázat A közmunkaterhek jóváhagyott megoszlása az egyes vagyoni csoportok között Classis Szolgálat 1. 6 ökörrel 1 hét 2. 4 ökörrel 1 hét 3. 2 ökörrel vagy 2 lóval 1 hét 4. 2 ökörrel vagy 2 lóval 5 nap 5. 2 ökörrel vagy 2 lóval 4 nap 6. 2 ökörrel vagy 2 lóval 3 nap 7. 2 ökörrel vagy 2 lóval 2 nap A munka pénzen történő megváltására konkrét adatok is bőven találhatók a levéltári iratokban; Az 1803-ban kiadott városi rendelet

22 szerint a hidak és utak helyrehozatala céljából „minden korban levő lakosokra" kivetett évi egy napi munkát megválthatták az adózók — az akkori három vagyoni osztálynak megfelelően — másfél, egy, illetve fél rajnai forintért. Általánosan elfogadott gyakorlat lehetett a „Kaszabér", melynek kivizsgálását 1825-ben elrendelte az electa communitas.

23 A vármegye 1834-ben a „Pesti hetelló sort a jövendőre" megengedte megváltam.

24 A befoly pénzért aztán „az ezen terhet magára vállalni fogó Pesti Lakos" végezte el a munkát. 20. Uo. 1699. 21. Uo. 1710. 22. IV. 1504. h. 1803. 23. IV. 1503. a. 1825. szeptember 28. 24. Uo. 1834. január 20.