Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - Ö. KOVÁCS József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században

Az 1851 és 1895 közötti anyakönyvek a következő, éves átlagos demográfiai adatokat nyújtják:

51 Születés Házasságkötés Halálozás 20 4 10 A házassági anyakönyvek több szempontú elemzésre adnak lehetőséget, s közben tekintettel kell lenni a zsidók házasodását szabályozó, a társadalmi ellenőrzés által a konformizmust is növelő rendelkezésekre, vagy például az exogámia és az endogámia kérdéseire.

52 A zsidókra ható külső nyomás egyik példájaként azt az 1852. évi császári pátenst említjük meg, amely alapján csak az a zsidó személy köthetett házasságot, aki a lakóhelye szerinti megyei hatóságtól erre engedélyt kapott.

5 A feltételek a következők voltak: a vőlegény legalább 24 éves, a menyasszony 18 éves legyen. A rabbi vagy a politikai közösség által kiállított erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezzen. Vagyonát, megélhetési forrását igazolni tudja, s a lakóhely hatósága se ellenezze a házasságot. Mindezek természetesen számos konfliktust eredményeztek. 1859 novemberében törölték el az előbb említett Eheconsens megszerzésének kötelezettségét, majd 1863-ban ismét szabályozták a zsidók házassági 1851 és 1895 között a halasi izraelita hitközség anyakönyveiben 159 házasságkötési esetet találtunk. 155 vőlegény (4 ismeretlen) és a 159 menyasszony születési helye a térképen látható. A férfiak 43%-a (68 fő) halasi lakos volt, s közülük 27 fő (40%) itt is született. Mivel általában a menyasszonyok lakóhelyén kötöttek házasságot, így természetszerűleg a nők 87%-a (138 fő) halasi (74%-uk, 102 fő itt is született) volt. (L. XIII. és XIV. táblázat) A lakóhely szerinti exogám házasságok számának több, nehezen dokumentálható oka lehetett: a hitközség kis létszáma, a házasságok tervszerűsége, a foglalkozási ágak és a vagyon figyelembevételével, s — akár rokonházasságok révén is — a már kialakult kapcsolatok további ápolása. 51. Országos Levéltár, Fílmtár. A Kiskunhalasi Izraelita hitközség anyakönyvei. 1851-1895. 52. V. ő. ÖRSI Julianna: 1983. 53. GROSZMANN Zsigmond: 1917. 12-17. p. jogát.